A fák emlékeznek és emlékeztetnek

Igen! A fák emlékeznek és emlékeztetnek. Különösképpen akkor, ha azokat egy elhivatott, fáradhatatlan akaraterőjű művész igyekszik szólásra bírni.  Smídt Róbert szőgyéni szobrászművész persze nem mostanában fedezte föl azon képességét, hogy érti a fák nyelvét, hiszen a sok évvel korábban létrehozott Pilisszántói Csillagösvény fába álmodott, történelmi alakokat megjelenítő stációi már országos ismertséget biztosítottak számára. Vallja, hogy azt az utat szeretné folytatni, amit a Jóisten kitűzött számára, akinek 2016 március 15-e alkalmából Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

Smídt Róbert feleségével a Magyar Bronz Érdemkereszt díjátadó ünnepségen

Smídt Róbert 1966 július 11-én született Párkányban, az alapiskolát Esztergomtól 25 km-re található felvidéki, 3000 lakosú településen Szőgyénben, szülőfalujában végezte el, Majd tanulmányait Komáromban, az Építőipari Szakközépiskola Magasépítészeti Szakán folytatta, ahol 1985-ben érettségizett. 2év katonai szolgálat letöltése után 199O-ben megházasodott Mariannával, két fiuk született Nikolas és Kristóf.

Képzőművészettel már az általános iskolás korában kezdett el foglalkozni, nyolc évet járt Párkányba képzőművészeti alapfokú iskolába. Kezdetben grafikákat, tusrajzokat, olajfestményeket készített. Fával 1995-ben kezdett foglalkozni, legelső faragása szülőfaluja címere volt, ami jelenleg is a polgármesteri hivatal disztermét disziti. A fához való kötődése már gyerekkorában is érezhető volt. A szomszéd utcában volt egy asztalos műhely, ahol sokat játszott barátjával, akinek édesapja volt az asztalos mester. A fának illata bizonyára itt ivódott sejtjeibe. Egy csehországi kirándulás a Lednicei kastélyba is hozzájárult ahhoz, hogy elinduljon a faművesség útján. Itt elbűvölte és elvarázsolta egy csigalépcső, amely egyetlen fából volt kifaragva.

Vitézi címer és Smídt Róbert alkotás közben

A kezdeteket nem az apró munkák jellemezték mert szinte már az első években magyar kapuk, kopjafák, templombelsők és kültéri színpadok adták munkái nagy részét. Ez az időszak volt az, amikor Felvidék bátrabban kezdte használni a magyar jelképeket. Az önkormányzatok címereket készíttettek. A megváltozott helyzet a rendszerváltást követően igényelte a hitbéli és nemzetisége jelképek használatát. Végre kimutathatták hovatartozásukat, emlékezhettek történelmükre. A lebontott trianoni vagy hősi emlékművek, kidőlt fakeresztek, eldózerolt haranglábak még az emberek emlékezetében voltak és nagy igény volt visszahelyezésükre vagy épp új emlékhelyek kialakítására. Ugyan sok esetben még büntették vagy épp tiltották a magyar jelképek használatát, de ez csak erősítette a nemzeti öntudatot.

Trianon emlékmű Révkomárom, Kitelepítettek emlékműve Feketenyék, 56-os emlékmű Kismácséd

A komáromi trianoni emlékmű felállítása politikai támadások sorát hozta. Pénzbirsággal fenyegették és bírósági per is lett belőle. Majd újabb törvényeket hoztak, amivel nehezíteni próbálták a magyar emlékművek felállítását. A magyar nemzet szétszakításának emléket állító szobrot 2010. június 4-én avatták fel. Ez volt az első ilyen jellegű alkotása Smidt Róbert szőgyéni fafaragónak. A tölgyfából készült öt méteres emlékmű törzsét egy életfa alkotja. A körülötte lévő, deréktájban – egy 1920. június 4. feliratú – fémgyűrű által összeszorított, négy kéz nélküli alak ábrázolja az 1920-ban elcsatolt nemzetrészeket. A szobor alsó részébe Reményik Sándor: Gyűrűt készíttetek című versét véste a művész. Ez a költemény négy nappal a békediktátum aláírása után keletkezett. Erre az időszakra jellemző, hogy kopjafákat állítottak szinte mindenhová, erről egy könyv is megjelent-Fába róva földbe ütve címmel. Különleges munkája a kitelepítettek emlékműve, melyet az 1947-ben kitelepítettek emlékére állíttatta Feketenyék önkormányzata 2017-ben. Az emlékmű mellett, a katolikus templom első, külső falán található a kitelepítettek emléktáblája. Az 1956-os forradalomnak és a Kismácsédról kitelepített Biliczki Andrásnak állítottak emléket a falu közterén, akit 1956-ban Kistarcsán lőttek le. Az emlékmű szintén Smídt Róbert keze-munkáját dicséri és Szőgyénben templom mellett felállított Hálaadó kereszt, melyet a COVID járvány lecsengése után állított a falu. Házuk bejárati kapuját is ő készítette, amely jelképezi a Hit, Haza és Család egységet.

Hálaadó kereszt Szőgyénben, Smídt Róbert házuk kapuja és munka közben Kristóf fiával

Smídt Róbert fafaragó felvidékről, Szőgyénből bebizonyította, hogy nemcsak kezével, hanem szívével is tud faragni. Nem anyagi haszonért, hanem az ügy szeretetéért. Elmondása szerint évekkel ezelőtt felmerült benne a gondolat, hogy jó volna őseinknek - az igazán nagyoknak, akik hazájukat tisztelték és szerették - emléket állítani, „...valahová, valamit...“. Sem a helyszínt, sem a lehetőséget nem kereste, csak a vágy ösztönözte a megvalósításra. Nem is gondolhatott arra, hogy a Pilisben hasonló álmokat dédelgetnek. Felemelő pillanat volt, amikor ezek a gondolat-lángocskák egyesültek. Mint ahogy a zarándokhellyel kapcsolatos eddigi munkáik során, úgy most is alapfeltétel volt, hogy a szobrok csak adományból, illetve felajánlásból készülhetnek el. Az alkotó negyedévente csak egy szobrot tudott felvállalni, így az év minden napfordulójára és napéjegyenlőségére jutott egy szoboravatás. Az első három szobor, Nimród, Atilla, Árpád, kronológiai sorrendben épült 2007-ben. Mivel a 2008-as esztendő Mátyás és a Pálosok éve volt, kezdték az évet Hunyadi Mátyással, és zártuk a házigazda Boldog Özsébbel. A két közbülső napfordulón pedig Szent László, majd Szent István szobra került felavatásra. A Csillagösvény név ötletét székelyhimnusz első versszakának utolsó szava ihlette.

A Csillagösvényen első három stációja Nimród, Attila és Árpád

Az első faragott oszlopa Nimródot ábrázolja. Nimródnál sarjad ki az az inda, amely végig tekerődzik a történelmi szoborcsoporton, itt adva életet Hunornak és Magornak (Magyarnak). Nimród után az uralkodó unokája, Bendegúz fia, Attila - a nagy Nimród leszármazottjának, Isten ostorának, a magyarok királyának - szobra fogadja a Csillagösvényen lépdelőket. Attila uralkodásában nyer igazolást ősi kárpát-medencei jelenlétünk és a szkíta-hun-magyar folytonosság. A magyar történelem nagy alakjai közül Árpád vezér is helyet kapott a pilisszántói erdei ösvényen. Árpád, a hét vezér fejedelme biztosította nemzeti megmaradásunkat. Szent István bocsátotta ezeréves útjára a Kárpát-medence népeinek biztonságát védő, egyenrangú közösségét garantáló Szent Koronát, melynek misztikus erejére építve alapította meg a keresztény államot, és bízta Boldogasszonyunk oltalmára. Ahogy Szent István király faragott páros oszlopa mellett is elhaladunk Szent László, olvasható az ötödik alkotáson, amely szintén egy nagy uralkodónknak állít emléket. Szent László király, a nemes lelkű vitéz lovag, a tiszta erkölcs tekintélyének hatalmával növelte az ország elismertségét, és erősítette meg népét hazájában. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend megteremtőjének, Boldog Özsébnek is faragott oszlopot szenteltek. Boldog Özséb, a pilisi hegység barlangjaiban élő, szent életű férfiakból alapította meg a Pálos rendet a Hazaszeretet és Hit megtestesítőjét. A Csillagösvény utolsó állomásán a hollós Hunyadi Mátyás előtt tiszteleghetünk, Mátyást az akkori Európa Attila másának, újabb testi megjelenésének tartotta. Innen jutunk el a Pilisi Lélekharanghoz, a Boldogasszony Kápolnához, és Pilis Keresztjéhez.

 A Csillagösvényen Szent István, Szent László, Boldog Özséb és Hunyadi Mátyás

Legkiemelkedőbb alkotása a „Himnusz”, amely ezt az elnevezést kapta az utoljára elkészült és bemutatott gigantikus méretű és tartalmú táblaképe, melynek gondolata 2010-ben a Trianon évforduló környékén született meg a fejében. Szörényi Levente művész úrral beszélte meg 2010-ben, hogy szeretnek egy olyen táblaképet megfaragni, amin a történelmünk lenne megjelenítve, amire azt kérdezte: Ezt komolyan gondolod? Mint zenész tudta, hogy mekkora és milyen kemény fába vágja a vésőjét. Vele beszélt meg nagyon sok részletet, jelenetet, sok bor elfogyott a kép előtt, hogy jó ötletek, gondolatok jöjjenek. A kép 6 éven át készült. 2017. március 12-én volt az első, ősbemutatója Tatán a díszteremben. Azóta ez a kép Magyarországon zarándokútra ment 20 helyszín, köztük Soproni Egyetemen is és a végleges helyét januárban az Országházban foglalta el.

A tölgyfából faragott táblakép kb. 500-800 kg súlyú, 5 méterszer 2 méteres, mely 5 elemből áll össze, hogy szállítható, mozgatható legyen és történelmünket ábrázolja. Egy fát látunk a középpontban. A központi kép maga a pozsonyi csata. Árpád, két fia és a csatajelenet. A fának vannak gyökerei, törzse, lombozata. A gyökér, a gyökérzet ragaszkodik a földhöz. A törzs, ami, ha erős, elbírja az ágakat, a lombozatot, amiben olyan fontos történelmi szereplők kaptak helyet A középpontból kiinduló emlékezetfolyam meghatározó momentuma az 1110 esztendeje lezajlott pozsonyi csata ábrázolása. Ez a diadal 100 esztendőre biztosította a magyarság idegen zaklatásoktól mentes berendezkedését a Kárpát-medencében. A "zivataros századok" ezt követően jelennek meg szétterülve az alkotás minden irányába. Az indákkal körbefogott képeken bal oldalon Géza fejedelem, valamint Hunor és Magor látható, felettük István és Mátyás király arcképe domborodik. Jobb oldalon Attila vezérünk felete Apa és Anya a nemzet legkisebb, de legerősebb alkotó eleme a család, majd Szent László és felette boldog Őzséb a pálos rend megalapítója. A hihetetlen aprólékossággal kidolgozott életképek és drámai jelenetek azonosításához Smídt Róbert művészi víziója szinte kikényszeríti a nézőből, hogy a teljes műélvezet érdekében, ha utólag is, fölvértezze magát a magyarság évezredes múltjának ismeretével. Megtalálja a képen, a teljesség igénye nélkül, a hét vezért, a tatárjárást, a törökvészt, a Rákóczi és 1848-49-es szabadságharcot, a két világháborút és az 56-os forradalmat is. S ott van a tetején az a remény fény, ami mindig is megvolt, megvan és meg is lesz. Ez a legfontosabb. A két sarokban pedig láthatjuk védangyalainkat Szent Mihály és Gábriel arkangyalt a kereszténység szimbólumával. Az alkotás minden nap emlékeztetheti a mellette elhaladókat, hogy a történelem jó oldalán állók mindig azok voltak, akik múltunk zivataros évszázadaiban a nemzeti függetlenségünk kivívásáért harcoltak. 

Himnusz táblaképe

„Azok a motívumok, amelyek munkáimban megtalálhatóak, az ősi motívumkincsünk átgondolása, átmentése a jelen és a jövő számára. Nem én választottam, hanem a motívumok találtak rám. Szinte minden munkámban jelen vannak“– vallott művészetéről Smídt Róbert, akinek alkotásai több felvidéki településen is megtalálhatók.

Smídt Róbert szobraival Magyarországon is több helyen találkozhatunk: Szőgyén testvérvárosában, Tatán található az általa készített Trianoni Emlékoszlop, a Kitelepítettek Emlékkeresztje, a Betlehem, valamint a Szent István-gyalogezred emlékoszlopa. A magyarországi város 2012-ben díszpolgári címet adományozott a felvidéki fafaragónak. Ajka Padragkúton állították fel a kommunista diktatúra bányász mártírjainak tiszteletére készített emlékoszlopát.

Betlehem Tatán és a Padragkúti emlékmű Ajkán

„Jelenleg a 1O négyzetméteres Csodaszarvas legendáján dolgozom és a Nemzeti imák sorozatán, melynek első darabja a Himnusz dombormű már bemutatásra került a Józsa Judit galériában. Sosem tervezek előre. Elképzeléseim természetesen vannak, de azt az utat szeretném folytatni, amit a Jóisten kitűzött számomra. Én csak elvégzem a rám mért feladatot. Ezt természetesen csak a családommal együtt tudom megvalósítani. Főleg feleségem az, aki a biztos hátteret tudja számomra nyújtani “– tette hozzá.

„Munkáimban a múltból a hagyományokból, őseink életéből meritek. Megpróbálom átültetni a jelen emberének gondolkodásához, igényéhez, de nem megalkuvóan hanem figyelmeztetően a hit erejével. Iránymutató célzattal készítem alkotásaimat meghagyva a fa természetes erejét és szépségét. Jelenleg is Szőgyénben élek és alkotok. Jelmondatom: Múlt nélkül nincs jelen és jövő sem. Szeretném azt, hogy éljünk úgy és tegyük úgy a dolgunkat a faiparban és bárhol, ahol dolgozunk, hogy büszkék lehessünk arra, hogy magyarok vagyunk.” E gondolatokkal zárja beszélgetésünket Smídt Róbert.

Himnusz dombormű

Forrás:
FATÁJ-online __ Himnusz táblakép az innoLignumon __ (fataj.hu)
Smídt Róbert: Becsüljük meg, amit őseink ránk hagytak | Felvidék.ma (felvidek.ma)
Faragott Himnusz-domborművet avattak a Képviselői Irodaházban | 24.hu
Csillagösvény (pilisszanto.hu)

Illusztrációk: a megadott források illusztrációi és Smídt Róbert képei

Tetszett a cikk?