Akácfa - egy felfedező ember kezében

Kerülőt tesz a vasútállomásig, kocsijában az útszélről felvett ázó-fázó cigány családdal, bár tucatnyi ügyfél és hatvan munkatársa kéri-követeli folyton a figyelmét. Hisz a tisztességben, talán ezért is dolgozik (dolgozhat) nála harminc fogvatartott. Kedves olvasóim, ismerjék meg a 2015-ös év novemberében a hónap kis- és középvállalkozása díjjal kitüntetett, feleségével hat gyermeket nevelő Erdélyi Gábort.


Kongresszusi központ Mons, Belgium

– A vállalkozásod akácfából készít kültéri burkolatokat, építményeket. Miért éppen az akácfa?

– Kezdetben még szó sem volt akácfáról. A ’90-es évek derekán egy székely barátom megkért, hogy tervezzek neki egy faszárító berendezést. Előtte még azt sem tudtam, hogy a fát szárítják. Nem estem kétségbe: alapos szakirodalmi kutatás után egy házi változatú, klimatizált és ventillált helyiség terveit tettem le az asztalra. Később egy német barátomnak is megmutattam a terveket. Egyre komolyabb elképzelések kaptak szárnyra, végül további partnerek bevonásával céget alapítottak, engem pedig felkértek az ügyvezetésére. Első lépésben két darab 50 m3 kapacitású osztrák szárítókamrát telepítettünk zöldmezős beruházással. 1996 januárját írtuk ekkor. Emlékezetes lehet az a piaci helyzet, amikor sem szárított faanyag, sem szabad szárítókapacitás nem volt még Magyarországon. Az érdeklődés óriási volt, így még abban az évben újabb 2x50 m3-nyi kamrát telepítettünk, amit 2000-ben további 300 m3-nyi szárítókapacitás követett.


Leitzgrund stadion, Zürich

A CIKLUSOK TÖRVÉNYE 

– Az első éveket a sikeresség jellemezte, de a kétezres évek elején piacrészesedési csökkenést, megrendelői elmaradásokat érzékeltünk. Sikereink láttán egyre többen építettek szárítóüzemeket, szárítottak és kínáltak jó minőségű fűrészárut. Emellett, a nagyobb hatékonyságra kényszerített iparos már nem állt neki feltétlenül fűrészáruból dolgozni, hanem az egyre inkább elérhető előkészített, táblásított, tömbösített anyagokból dolgozott, ezzel is spórolva az időn és a költségeken. Ez tovább csökkentette a vevői igényeket. Másik oldalról a költségeink aggasztó mértékben megnőttek, ugyanis – feldolgozási hulladék híján – gázzal fűtöttük a szárítókat. A gázár pedig 2002 után pár év alatt megháromszorozódott. Ezeket a megnövekedett költségeket a piac nem volt hajlandó megfizetni. El kellett ismernem: a piac bennünket is a helyére tett, nem tolerálta a szakma törvényszerűségeivel való szembemenetelt.


Westside bevásárlóközpont Bern, Svájc

AKÁCFA: EGY ADOTTSÁG ÉS ANNAK ALKALMAZÁSA

– Oswald Spengler kereken száz éve írta meg fő művét, A Nyugat alkonya című könyvet, amelyben számos, régi civilizációt, kultúrát tanulmányozva arra a felismerésre jutott, hogy akkor tud fennmaradni egy fejlett közösség, ha képes megfelelő válaszokat adni az adott kor kihívásaira. Nyilván ez minden emberi közösségre igaz. A te vállalkozásodnál hogyan látod ezt?

– A változás mindig fenyegető, de egyben egy jó lehetőség is a megújulásra. Kénytelenek voltunk más megoldás után nézni, különben lehúzhattuk volna a rolót. Elkezdtem felfigyelni az akácfára, mint egy olyan, Magyarországon jelen lévő fafajra, ami bőségesen elérhető. Az ismert volt, hogy előszeretettel használják tűzifának, hiszen nagy a fűtőértéke. Használták még bányafának, a mezőgazdaságban támrendszerek, karók alapanyagaként, mert nagyon jól bírja a kültéri viszonyokat. Ezzel be is fejeződött.


Erdélyi Gábor

Ismét alapos szakirodalmi kutatás következett. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a fafaj nagy fejlesztési potenciállal bír. Elkészült a cég új modellje: legyen a folytatás az akácfa, mint a trópusi fákat helyettesítő termék: van bőven az országban, kiválóan megállja a helyét kültérben. Fontos szempont volt, hogy a feldolgozása a sok fahiba miatt nem automatizálható, ezért kimondottan a kkv üzemméret a legmegfelelőbb a feldolgozásához.

Ráadásul a magas hulladékarány és a nagy fűtőértéke kiváló megoldást biztosít a szárítókamráink hatékony fűtésére. Igaz ugyan, hogy az akácrönkök mérete és minősége nem hasonlítható egy egzótához, de arra gondoltam, hogy sebaj, a hibakiejtést megoldjuk ékcsapos hossztoldással. Utólag kiderült, hogy ez egy hályogkovács bátorsága volt.


Hossztoldott akácburkolat

ÍGY (IS) SZÜLETHET VILÁGRA SZÓLÓ INNOVÁCIÓ!

– Már éppen kérdezni akartam, hogy gépészként hogyan viszonyulsz a „fásokhoz”? Lám, sokszor még előny is lehet az, ha valaki kívülről, úgymond külsősként néz rá egy szakmai feladatra, így nem korlátozzák a tanult kategóriák…

– Olyannyira, hogy hossztoldóüzemet kezdtünk építeni 1 millió eurós beruházással. Még egy darabot sem gyártottam le, amikor megkerestek minket Svájcból. Zürich városa új stadiont épített az Ausztria és Svájc által rendezett 2008-as labdarúgó Európa-bajnokságra. A lelátó feletti tető belső díszburkolatát fából szerették volna megoldani. A svájciakról ismert, hogy nemcsak patrióták, de környezettudatosak is: nem mennek messzebb vásárolni, csak amennyire szükséges. Készült egy kutatás a Fraunhofer-Intézet jóvoltából, amely szerint tűzvédelmi okokból sem a tölgyfa, sem a fenyőfa nem jöhettek szóba burkolatként, csak az egzótafajok vagy az akácfa, mint egyedüli európai fafaj. Így ezek a derék svájciak maradtak az akácnál, amit nálam rendeltek meg. Igen ám, de a hossztoldás ragasztása még nem volt megoldva. Kísérleteink sorra kudarcot vallottak, ugyanis az általunk alkalmazott polivinil-acetát (PVAC) ragasztók egy merev, törékeny kötést hoznak létre, amely kültéri közegben sorra kudarcot vallott. Lázasan kerestem a megoldást a különböző oktatási intézményeknél, többek között a Soproni Egyetemnél is, de nem jutottam előbbre. Végül a választ Eberswalde város faipari főiskolájával találtuk meg. Közölték ugyan, hogy ilyen, akácfára alkalmazható, kültéri körülményekben helytálló ékcsapos kötést még nem csinált ezidáig senki, de ez egy jó hír is egyben, hiszen így most van dolguk. Aktívan belevetettük magunkat a kutatásba, melybe bevontunk egy innovatív ragasztógyárat is. Hat hónap megfeszített munkája eredményes lett. A megoldást egy olyan poliuretán (PU) ragasztó hozta, amelybe nanotechnológiával gyártott poliamid mikroszálakat kevertek. Így az alapvetően gyenge szakítószilárdságú ragasztót mintegy „megvasalták”. Ezzel a ragasztóval gyártottuk le az összesen 540 m3-nyi akáclécet, ami a Letzigrund stadion legfőbb éke a mai napig. Immár 12 éve áll gond nélkül a helyén a mintegy 210 km hosszúságú díszburkolat.


Szíjácsmart és csiszolt oszlopok

– Gratulálok! Bátraké a szerencse. Bár én ezt nem is szerencsének, hanem a kitartó és tudatos munka eredményének könyvelem el.

– Szerénytelenség és egyben hamis lenne kitakarni a történetből a szerencsét. Még nagyban zajlott a stadion építése, amikor megkeresett Daniel Libeskind, a világ egyik elismertebb építésze. Mint kiderült, a Bern közelében lévő Westside bevásárló- és kereskedelmi központ tervezése közben figyelt fel – hasonló okok miatt – a stadion burkolati faanyagára. Odament, elámult, majd leültünk tárgyalni, és hamarosan megszületett egy újabb, immár 30 000 m2-nyi palástfelület burkolására szóló megbízás.

EGYÉRTELMŰ A FOGADTATÁS! VAGY MÉGSEM?

– Jó dolog, ha az embernek így is elismerik a munkáját. Remek alkalmak ezek a legtöbb, kezdetben jelentkező nehézségek feltárására…

– Valóban, izgalmas idők voltak. Két évet dolgoztunk ezen a két projekten. 2008-ban jutottunk oda, hogy az itt szerzett tapasztalatokkal a tarsolyunkban kilépjünk a piacra az akácfa kültéri járó- és homlokzati burkolatokkal. A fogadtatás megdöbbentő volt: amint meghallotta a szakma, hogy hossztoldott akácfával házalunk, „Jaj, csak azt ne!” felkiáltással tolta el magától a termékünket. Először nem értettem az okát, de hamarosan tisztult a kép: a múltban már több esetben is megjelentek a piacon hasonló termékek, amelyek – megfelelő kutatási háttér hiányában – sorra hibásak voltak. Az ékcsapos kötések rövid időn belül elengedtek, a lehangoló eredményekről pedig a szaksajtó széles körben értekezett. Így rajtunk csattant az ostor. Ráadásul jött a 2008-as válság. Egy fenntartásokkal terhelt új terméket kellett elfogadtatni erősen recessziós környezetben. Rengeteg munkánkba, erőfeszítésünkbe került, hogy nyilvánvalóvá tegyük: a mi technológiánk, a mi termékünk működik! Utólag elmondhatom, sikerült, mára ez egy sikertörténetté vált!


Készül a kültéri gyerekkuckó

– Úgy tudom, egy másik világelső fejlesztés is fűződik a nevedhez.

– Igen, a szíjácsmart akácoszlop. Szintén egy német vállalkozás kapcsolódik a fejlesztéshez. A nyolcvanas években egy művészember akácoszlopból tervezett játszóteret a gyermekének, ami olyan jól sikerült, hogy mára egy piacvezető, 200 fős vállalkozás nőtt ki belőle. Neki kezdtünk beszállítani akácoszlopokat – kérgezve, csiszolva. Észrevettem, hogy ha egy szállítmányért egy héttel később jött a kamion, kezdett repedezni a felülete. Megnéztem a telepített játszótereket: az akácoszlopok ott is tele voltak repedésekkel, kék gombával – a rendszeres kezelés ellenére. Lehangoló látványt nyújtott. A probléma forrása kézenfekvő volt: az oszlopok felületét alkotó magas víz- és alacsony csersavtartalmú szíjács okozta mindezt. A szíjács eltakarta a fanyűvőkkel szemben kiválóan ellenálló gesztet. Adott volt a feladat: el kell eltávolítani a szíjácsot, úgy, hogy a törzs természetes vonalvezetése megmaradjon. Kidolgozott technológia erre sem volt, így benzines motorfűrészekre szerelt marófejekkel oldottuk meg. 2002 óta – igazoltan, elsőként – gyártunk és exportálunk ilyen akácfa oszlopokat.

– Mi a sikered titka?

– Említetted Spenglert. Hadd hozakodjak elő egy másik alapművel, Max Weber „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme” alapművével. Ő írja le először precízen a protestáns puritanizmus lényegét, amit én is vallok. A sokáig kizárólagosságot élvező liberális gazdaságelmélettel szemben az én meggyőződésem, hogy a profit nem lehet cél. Az csupán eszköz a munkánk minőségének mérésére, és céljaink megvalósításához. A valódi cél környezetünk jobbá, élhetőbbé tétele. Ha ez sikerül – Máté szavaival élve –, megtaláltuk azt a keskeny utat, szűk kaput, ami az életre vezet.

A fotók a szerző felvételei, kivéve:
Kongresszusi központ Mons, Belgium.
libeskind.com
Letzigrund stadion Zürich:
www.toponline.ch
Westside bevásárlóközpont,
Bern, Svájc: libeskind.com


Kapcsolódó dokumentum:


akacfa-egy-felfedezo-ember-kezeben


Tetszett a cikk?

hirdetés


hirdetés