AZ ELSŐ NEMZETKÖZI „AKÁC WORKSHOP”

A NyME Erdészeti és Faipari Kutatóközpontja szervezésében, az Erdőmérnöki Kar és a Simonyi Károly Kar együttműködésében 2016. május 12–13-án megtartották az első nemzetközi Akác Workshopot (Robinia Workshop) Sopronban.

A Workshop célja az volt, hogy a résztvevők megosszák egymással a kutatásaik során szerzett tapasztalataikat, emellett megbeszéljék, javaslatokat tegyenek további közös projekt-, kutatási témákra, melyekkel további innovatív felhasználási területeket célozhatnak meg az iparban ennek a kevésbé használt, de nagyszerű szilárdsággal és tartóssággal rendelkező faanyagnak. A Workshop munkanyelve angol volt. Az eseményre összesen 61 résztvevő jött el, 6 országból (Ausztria, Németország, Cseh - ország, Horvátország, Egyesült Államok, Magyarország), és 11 ipari partnertől.

A rendezvény csütörtökön kezdődött a Ligneum Látogatóközpontban 08:30-kor. A köszöntő beszédeket prof. dr. Németh Róbert, a NyME rektor-helyettese, dr. Lakatos Ferenc, az Erdőmérnöki Kar dékánja, és dr. Alpár Tibor, a Simonyi Károly Kar dékánja tartotta meg. A Workshop főszervezője, dr. Peter Rademacher, az Erdészeti és Faipari Kutatóközpont vezetője elmondta, hogy a Workshop nem titkolt szándéka az akácfelhasználás növelése mellett az egyetem és az ipar összefogása, együttműködése.

Az első szekcióban az akácfa termőhelyi állapotával és növekedési ütemével kapcsolatos előadásokat nézhette meg a közönség. Dr. Heil Bálint, a NyME Termőhelyismerettani Tanszék egyetemi docense a keletmagyarországi akácállományok termőhelyi sajátosságairól és kihozatali értékeiről számolt be. Dr. Borovics Attila, az ERTI tudományos főmunkatársa az akác magyarországi elterjedéséről tartott előadást. Dr. Peter Rademacher az elmúlt években az eberswaldei főiskola eredményeit mutatta be, az Északkelet-németországi gyorsan növő ültetvényes akácok növekedési sajátosságai c. előadásában.

Dr. Bak Miklós, a NyME Faanyag-tudományi Intézet (FTI) intézeti mérnöke, különböző termőhelyekről származó ültetvényes akácok klónon belüli és klónok közötti színkülönbözőségét taglalta.

Az akác faanyag tulajdonságaival a második szekció foglalkozott. Fodor Fanni, a NyME FTI PhD-hallgatója különböző korú akáctörzsek és ágak faanyagának fizikai és mechanikai tulajdonságait hasonlította össze. Radim Rousek, a Mendel Egyetem FTI PhD-hallgatója akácmetszeteken végzett fény-, illetve fluoreszcencia mikroszkópos vizsgálatairól, és a fenolos vegyületek UV mikro-spektrofotometriás meghatározásáról számolt be. Prof. dr. Németh Róbert, a NyME FTI egye-temi tanára a gyorsan növő akác-fajták (’Turbo’, ’Obelisk’) anatómiai és fizikai tulajdonságait mutatta be. Dr. Zuzana Paschová, a Mendel Egyetem FTI-kutatója a közönséges akác, dr. Hofmann Tamás, a NyME Kémiai Intézet egyetemi docense pedig a rendellenes elszíneződésű akác gesztjének extrakt anyagait vizsgálta analitikai mód-szerekkel, majd meghatározták a színért, illetve a tartósságért felelős járulékos anyagokat. Dr. Jan Baar, a Mendel Egyetem FTI tudományos munkatársa az akác gesztjének és szíjácsának tartósságát állapította meg, a szín és az extraktanyagtartalom függvényében. Dr. Peter Rademacher, mint a Mendel Egyetem FTI volt tudományos munkatársa, nem tar-tós faanyagokat impregnált akácfa gesztjének extrakt anyagával, és gombaállósági vizsgálatoknak vetette alá őket. Malte Gille, a Göttingeni Egyetem Fabiológia és Faalapú Termékek Intézet (FFTI) PhD-hallgatója az akác gesztjének ütő-hajlítószilárdságát vizsgálta a fa sűrűsége, évgyűrűszélessége, illetve a hőmérséklet és a fa nedvességtartalmának függvényében, külön elemezve az extrém alacsony hőmérsékleteket.

A harmadik szekcióban az akácfa hasznosítását, alkalmazását bemutató előadások kerültek terítékre. Mőcsényi Miklós, a FAGOSZ főtitkára akácfából készített esztétikus, esztergályozott tárgyait mutatta be. Ifj. Erdélyi Gábor, a Robinia Group Kft. marketingmenedzsere a cég termékpalettáját és megvalósult projektjeit mutatta be, kihangsúlyozva, hogy a kiscégek több szempontból is alkalmasabbak arra, hogy akácfából jó minőségű, hozzáadott értékkel rendelkező termékeket gyártsanak. Szeles Péter, a NyME FTI PhD-hallgatója egy 40 éves, akác ból készült RR-tartó delaminációs vizsgálatait végezte el, emellett meghatározta a hajlítószilárdságát és a ragasztás minőségét. Dr. Csiha Csilla, a NyME Faalapú Termékek és Technológiák Intézet (FTTI) egyetemi docense élőnedves ál-lapotban ragasztott akác faanyag hajlítószilárdságát határozta meg nedves, illetve száraz próbatesteken, mely eredményeket összevetette a tömörfa hajlítószilár-dságával is. Dr. Csóka Levente, a NyME FTTI egyetemi docensének előadásában a juvenilis- és érett-fa megkülönböztetését bemutató matematikai és roncsolásmentes eljárásokról volt szó, és hogy az egyes farészek rostosíthatósága milyen papíripari alapanyagot eredményezhet. Dr. Pásztory Zoltán, a NyME Innovációs Központ kutatója akáckéregből készült szigetelőlapok hőátbocsátási és formaldehid-emissziós értékeit mutatta be. Robert Briesemeister, a Fraun-hofer Intézet (WKI) kutatómérnöke kis átmérőjű ültetvényes akác faanyagból készített ragasztott termékeikről (pl. Scrimber) számolt be. Sascha Bicke, a Göttingeni Egyetem FFTI PhD-hallgatója az akácfurnérból készült LVL-ötle - tét vetette fel, a modifikált bükk LVL-tartók kapcsán.

Dr. Dénes Levente, a NyME FTTI egyetemi docense akácból készült kerti bútorokat, ablakot és forma-tervezett széket mutatott be. Dr. Stephan Frybort, a Wood K Plus kutatómérnöke a Wood K Plus-nál akácon végzett mechanikai tesztelésekre, illetve színmérésekre tért ki nedvesítés, hőkezelés, ammóniás kezelés és termikus módosítás esetén.

A    Workshop előadás-sorozatát követő közös ebéd után a résztvevők laborlátogatásra mentek a Természeti Erőforrások Kutató Központba, ahol szemügyre vehették a legmodernebb vizsgálati eszközöket a kémiai, optikai, anyagvizsgálati és faanyagvédelmi laboratóriumokban.

A    következő programpontra a NyME szenátusi termében került sor, ahol prof. dr. Hrvoje Turkulin, a Zágrábi Egyetem kutatója az akác faanyag nyomó- és hajlítószilárdsági értékeinek változásáról számolt be különböző hőmérsékleti és nedvességtartalmi állapotokban, ezzel alátámasztva, hogy az akác helyettesíteni tudná a bükköt a hajlítottbútor-iparban. Prof. dr. Tolvaj László, a NyME Fizikai és Elektrotechnika Intézet egyetemi tanára természetes és gőzölt akác színének változását vizsgálta mes-terséges öregítés hatására, kezeletlen és különböző felületkezelő anyagokkal kezelt próbatesteken. A Workshop első napját egy kellemes soproni városnézéssel és egy felejthetetlen közös vacsorával fejezték be.

Pénteken dr. Fodor Tamás, Sopron város polgármestere köszöntötte a Workshop résztvevőit a polgár-mesteri hivatalban, ahol előadást tartott a város, az egyetem és a faipar összefogásának fontosságáról, melynek köszönhetően Sopron infrastrukturális fejlesztése és a faipar regionális letelepítése biztosítható.

Ezen a napon további, kifejezetten gyakorlatorientált laborlátogatások következtek, ahol a résztvevők megismerkedhettek a talajtani, a bútor-, az ablak-, a faszerke - zet-vizsgálói és a tűzvédelmi laboratóriumokkal. A laborlátogatás végén a kutatóközpont egyik előadótermében dr. Peter Rademacher összegezte és értékelte a Workshopon elhangzott előadásokat, kutatásokat, és további közös projekttémákat javasolt a jövőbeli együttműködés jegyében.

Dr. Walter Katalin, a Technológia Transzfer Iroda vezetője bemutatta a NyME új, még nem közzétett szolgáltatásorientált weboldalát, melyen mindenkinek (kutatóknak, ipari megrendelőknek) elérhető lesz a központ berendezéseinek és szolgáltatásainak listája.

Ebéd után a program zárásaként a csapat a Tanulmányi Erdőgazdaság akácos ültetvényére utazott el (Iván), ahol az erdőgazdaság egyik munkatársa felvilágosítást adott az akácfa ültetvényes termesztéséről, erdőgazdasági helyzetéről, kihozataláról és felhasználási területeiről.

Az első Akác Workshop sikeresnek bizonyult, mindenki élményekkel gazdagodva tért haza, a további közös munka és kapcsolatépítés tudatában. Köszönjük a NyME, az NRRC és a FATE támogatását!

További részletekért (előadások anyaga, közös projektek) kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot a

nemeth.robert@nyme.hu -n.

Pozsgayné Fodor Fanni
NyME Faanyagtudományi Intézet

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?