Európai Ács Bajnokság 2016 - Bázel

A WorldSkills váltóéveiben rendezi meg az Európai Ácsszövetség (Europäischen Vereinigung des Holzbaus – EVH) a fiatal ácsok Európa-bajnokságát, kifejezetten azzal a céllal, hogy a következő évi WorldSkills lehetséges versenyzői lehetőséget kapjanak élesben kipróbálni magukat.

A szabályok szerint minden ország három fiatal ácsot indíthat az Európa legjobbja címért, így nemcsak országok között, hanem a csapatokon belül is folyik a versengés. Több szövetségi tagország az itteni legjobb eredményt elért fiatalt nevezi automatikusan a világbajnokságra,
tehát nagyon sok múlik a versenyen.

Az idei verseny volt minden idők legnagyobb Európa-bajnoksága: még az utolsó napokban visszalépő angol csapat nélkül is 10 tagország 26 versenyzője jött el, hogy megmérettesse magát. A rendszeresen teljes csapattal részt vevő Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország és Svájc mellett Csehország, Dánia, Hollandia, Luxemburg és Magyarország nevezett versenyzőket. Immár évek óta rendeztek a belépő országoknak olyan versenyszámot, ahol kicsit könnyebb feladat tal kell megbirkózni a versenyzőknek. Ez az úgynevezett meghívásos kategória lassacskán önálló versenyszámmá nőtte ki magát, ahová az egyes országok olyan fiatalokat neveznek, akik még túl fiatalok a fő versenyszámhoz, de gyakorlásképpen részt vesznek a versenyen. Ezt az engedményt annak reményében hozták a szervezők, hogy ugyanezek a fiatalok két év múlva már a fő versenyszámban méretik meg magukat. Tulajdonképpen csak így lehetséges, hogy valaki kétszer vegyen részt a versenyen. Idén már akkora volt az érdeklődésa meghívásos verseny iránt, hogy a versenyzők fele ebben a kategóriában nevezett – nem kis bonyodalmat okozva ezzel a zsűrinek. Két versenyszám = két feladat, kétféle alapanyag, két időbeosztás, két pontozás. Akkora területet igényelt a rendezvény, hogy a Bázeli Faipari Kiállításon két standot is lefoglalt. Persze senki sem bánta, hogy ilyen szép létszám jött össze, mert a hangulatnak, a versenynek mindig jót tesz a tömeg.

Piltman Gábor a kész makettel

Magyarországról két fiatal nevezett a versenyre: Piltman Gábor és Zakariás Gergely – mindketten 3 éve vizsgázott ács-állványozó szakmunkások. Gábor jelenleg a győri Hild József Építőipari Szakközépiskola magasépítő technikumában, míg Gergely a franciaországi Les Compagnons du Devoir mesteriskolában folytat tanulmányokat. A versenyen a korhatár 21 év, így nem csak végzősök indulhatnak, sőt, szinte minden országban szükséges némi (országonként változó, hogy mennyi) továbbtanulás ahhoz, hogy a versenyen sikerrel szerepeljen
valaki. A geometriai feladatok, szerkesztések mindenképp extra felkészülést igényelnek, ezek nélkül a versenyfeladatok még a könnyebb, meghívásos kategóriában sem készíthetők el. Szerencsére mindkét fiatalnak volt alkalma készülni a versenyre: előbb külön-külön – kisebb
makettek elkészítésével –, majd a nyár folyamán együt t is, a korábbi versenyek feladataival. Persze más országok sem tétlenkedtek, így a verseny igazán kiélezett küzdelemmé vált.

A feladatot csak a verseny napján kapták meg, majd egy óra tervtanulmányozás után elkezdhet t ék a munkát. A 19 óra versenyidő felé - ben nem történt más, mint a fiúk térdeltek a 6 m2- es rajztáblákon, és keszekuszának tűnő vonalak között megpróbálták felszerkeszteni
a z összes alkatrész műhelyrajzát. A 19 fából álló makett 19 különböző alkatrészt jelent, így felrajzolással, kimunkálással és összeépítéssel együtt összesen 1–1 óra jutot t minden elemre. Figyelembe véve, hogy az elemek felét nem téglalap, hanem trapéz vagy paralelogramma
szelvénnyel kellett elkészíteni, tehát gyalulni is kellett, ez feszített tempót jelentett a verseny mindhárom napján. A napról napra stresszesebbé váló hangulatot oldotta kissé, hogy a második versenynapon a Tető Építők Egyesülete 20 fős drukkercsoporttal meglátogatta a rendezvényt – újabb lendületet adva a fiúknak.

Zakariás Gergely munka közben

A zsűri pontozza a rajzot (a méreteket és a külalakot egyaránt), majd a feljelölést és a megmunkálást is külön-külön, végül pedig a kész szerkezetet méretpontosság, hézagmentesség és összbenyomás szerint. A pontozás így értelemszerűen nemcsak a verseny végén, hanem már közben is folyik. De az eredmények csak a verseny utáni napon, az eredményhirdetésen derülnek ki. Itt főleg azok számíthatnak jó hírre, akiknek minden alkatrész a helyére került, és a helyére is illik. Ez nagyon komoly kihívás – figyelembe véve, hogy még csak össze sem szabad próbálni az egyes alkatrészeket menet közben. Az egyetlen kontroll az összeépítés, de ekkor már nemcsak rájavítani nem szabad az egyes vágásokra, de még a szerszámokat is el kell zárni a szerszámosládákba. Hogy pontosan fogalmazzunk: rá szabad javítani, sőt, még faelemeket is szabad cserélni, de ezekért nagyon komoly pontlevonások járnak, és hirtelen, az izgalomtól és a stressztől beszűkült aggyal kell dönteni, hogy mi legyen a megoldás: összeépíteni a rossz elemeket, vagy időt és pontot veszítve kicserélni, hátha utána jobb lesz. Az ilyen szituációk miatt nehéz a verseny: nincs más, csak az ember és a saját elkövetett hibája, amit ki kell javítania. A döntést nem beszélheti meg senkivel, nem jöhet ki, nem nézhet utána az interneten, ott, akkor, és azokkal az eszközökkel kell megoldania a problémát, ami a kezében van.

A zsűri először pillantja meg az összesített eredményeket

Komoly próbatétel ez mindenkinek. Van, aki ezen a versenyen válik – jó értelemben – felnőtté. Aki bármilyen szakmai versenyen részt vett az elmúlt években, mind örömmel és büszkeséggel emlékezik meg az ott átélt órákról, napokról. Ma már mindegyik volt versenyzőnk
önálló munkáját végző szakember – akár itthon, akár külföldön találta meg a szerencséjét. Nem lesz ez másképp Gábor és Gergely esetében sem. Becsülettel, minden erejüket és tudásukat bevetve küzdöttek, és bár jó néhány ellenfél elébük furakodott, a megszerzett élményeket és tapasztalatokat senki nem veheti el tőlük. Az Európai Ács Bajnokság egy állomás a WorldSkills felé. Egy fontos állomás, mert itt lehetőség van külső bírálók által megítéltetni az eddigi felkészülés sikereit, hibáit. Két héttel a verseny után a fiúk már a következő versenyre fenik a fogukat, és már a korábbinál is nehezebb feladatokkal tréningeznek. A versenyen nem vehettünk volna részt a támogatók segítsége nélkül. Köszönettel tartozunk a Dörkennek, a Bramacnak, a Rotho-Blaasnak, a Grandisnak és a Tető Építők Egyesületének az anyagi és szakmai támogatásért. Külön köszönet illeti meg Piltman Miklóst, aki mindezt összefogta, helyszínt biztosított a felkészülésnek és megszervezte az utazást. A nevükben is gratulálunk a fiúknak a versenyen való helytállásukért!

Dr. Hantos Zoltán
az ácsszakma delegált zsűritagja

Kapcsolódó dokumentum:

Tetszett a cikk?