Teljesítményorientált szakképzés várható

Kétszeres esemény helyszíne volt november 26-án a BKSzC Kaesz Gyula Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. A tanműhelyekben 19 diák várta a rajtjelet, hogy  megkezdődhessen a  EuroSkills 2020 Graz faipari előválogató verseny. Az előadóteremben lévő szakoktatók pedig a következő tanévtől életbe lépő szakképzési rendszer részleteiről tájékozódhattak – közvetlenül a kormányzati és a kamarai illetékesektől.

Több mint 50 szakoktató és kamarai szakember, valamint 19 diák gyűlt össze a BKSzC Kaesz Gyula Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája előadótermében. Miután elhangzottak az eligazítások, a diákok máris vonultak tovább a tanműhelyekbe, ugyanis az ő számukra egy előválogató verseny kezdődött. A tét, hogy a legjobb teljesítményt nyújtók folytathatják a felkészülést a következő év elején a grazi 2020-as európai megmérettetésre. 

A feladat egy keményfából összeállított ötoldalú szegmens fiók elkészítése volt, ahol több oldal eltérő lapszögben és ugyancsak eltérő fecskefarkú fogazással kapcsolódott a szomszédos oldalhoz. A feladat legyártásához 6 óra állt rendelkezésre.


A versenyfeladat egy szegmens fiók elkészítése volt

Miután a tanműhelyben elindult a verseny, a szervezők megkezdték a szaktanárok számára szánt továbbképzést. Elsőként Bánátfy Andrea, a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum (BKSzC) főigazgatója és Valló Péter, a BKSzC kancellárja díjakat adott át a Skills-versenyeken felmutatott teljesítmények elismeréseként. Díjat kapott Babanecz Csaba, a BKSzC csapatának koordinátora, az épületasztalos-szakmában induló versenyzők felkészítő szakértője.

Továbbá díjakat vehettek át a következő iskolák is mint olyan intézmények, ahol elismerték a Skills-versenyek magas szintű háttértámogatásának megvalósulását – az ott dolgozó minden munkatársat beleértve:

  • BKSzC Kaesz Gyula Faipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája;
  • BKSzC Kozma Lajos Faipari Szakgimnáziuma;
  • BKSzC Weiss Manfréd Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma.

Elhangzott továbbá, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól 2018-ban nyert pénzösszegből a Kaesz Gyula szakiskola 200 millió Ft-ot fordíthat az asztalos szakképzésre, a Weiss Manfréd szakiskola 50 millió Ft-ot kap a villanyszerelési szakképzés fejlesztésére, a Kozma Lajos szakiskola számára pedig 20 millió Ft állhat rendelkezésre szintén az asztalos szakképzésre.

A Szakképzési rendszer átalakítása

Menner Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzés-fejlesztési főosztályvezetője elsőként arra a technológiai változásra emlékeztetett mindenkit, ami ma a világban tapasztalható.

„Nem tantárgyakat, kompetenciákat akarunk tanítani!”

A robotika, a digitalizáció, az automatizáció nagyon nagy kihívást jelent a szakképzés számára is. Ez azt is jelenti, hogy olyan szakképzési módszerekkel kell válaszolni ezekre a kihívásokra, amelyek naprakész tudást lesznek képesek adni a jelen és a jövő diákjainak. Ebben segíteni fog a minisztérium is, ám a szakoktatókra, a középfokú iskolák tanári körére komoly felelősség hárul: meg kell vizsgálniuk, hogy mi az a tudástartalom, ami ma egy szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges, és ezt hogyan lehet átadni a diákoknak. Ezen képzési követelmények „lefordítása” után tud a törvényalkotó olyan képzési tantervet készíteni, ami segíteni fogja a követelményeket.


Menner Ákos, a minisztérium szakképzés-fejlesztési főosztályvezetője

Nyilvánvalóan itt figyelembe kell venni két fontos szereplőt. Egyrészt a gazdasági szereplőket, akik határozott szakképzési elvárásokat támasztanak annak érdekében, hogy haladjon a gazdaság. Itt lesz fontos az is, hogy ezek a faipari cégek részt vegyenek a duális képzésben, annak formálásában. Ezen vállalatok képviselőiből állnak össze az Ágazati Készségtanácsok (ÁK), és azon dolgoznak, hogy a vállalati tudástartalmak egységesen összeálljanak.

– Fontos látnunk, hogy nem tantárgyakat, kompetenciákat akarunk tanítani – jegyezte meg Menner Ákos.
Másrészt a diákot magát is figyelembe kell venni: az érdekeit, a boldogulásához szükséges szempontokat. Nyolcadik osztályban minden gyerek számára készülni fog egy kompetenciamérés, amely alapján meg lehet majd határozni a szakmai irányultságokat. Ezek után egy, a gimnáziumokat, technikumokat, szakképző iskolákat országosan tartalmazó adatbázis felkínálja a gyerek számára a leginkább megfelelő intézményeket – elsősorban a lakóhelye szerinti szűrésben. Mi motiválhatja a nyolcadik osztályosokat, hogy a szakképzés felé vegyék az irányt? – tette fel a kérdést a főosztályvezető.

Jöjjön egy statisztikai adat: az európai átlag 48%-a megy szakképzésbe (a listát vezető finnek esetében ez 72%), míg a magyar gyerekek 23%-a választ szakmai iskolát. Látható tehát, hogy a társadalmi hozzáállás jelentős befolyásoló erő lehet. Magyarországon az elmúlt 30 évben az a hozzáállás volt látható, hogy nagyon sok szülő a felsőoktatásban látta gyermeke biztos jövőjét. Érdemes félretenni ezeket a közmegítéléseket, és az egyéni boldoguláshoz leginkább hozzásegítő irányokat felkínálni a gyerek számára.

„Aki kiválóan végzi a munkáját az oktatás területén, annak a bérezésében is érvényesíteni kell ezt a teljesítményt.”

Az új képzési rendszer az oktatók számára is megfelelő felkészültséget és bérezést szeretne biztosítani, ami egyben szakítana az eddigi módszerrel. Az alapfelállás a következő: ha van olyan szakoktató (szakember), akit a piaci szektor kétszeres fizetésért elvinne, akkor azt a pénzt az iskolának oda kell tudni adni a tanár részére. Miután a mostani köznevelési illetményalap erre nem ad lehetőséget, ezért a kormány határozott szándéka, hogy a jelenlegi rendszer  korlátait felszámolva, a Munka törvénykönyve szerinti szerződéssel kerülnek munkaviszonyba az iskolai tanárok.

Ez nyilvánvalóan azt is magával hozza, hogy mostantól félre kell tenni a „minden pedagógus egyforma” hozzáállást. Aki kiválóan végzi a munkáját az oktatás területén, annak a bérezésében is érvényesíteni kell ezt a teljesítményt. Az osztályvezető elmondta, hogy a következő évben egy 28–30%-os átlagos bérnövekedéssel lehet számolni az oktatásban, ami a fent említettek alapján azt jelenti, hogy lesznek, akik a teljesítményeik alapján sokkal többet fognak hazavinni, mint azok, akiknek a szakmai színvonala ezt nem teszi lehetővé.



A szakmai továbbképzés résztvevői

Kamarai részvétel

Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) igazgatója elmondta, hogy a kamara a kezdetektől támogatja a minisztérium által bevezetésre szánt stratégiát – ami a duális képzést illeti. Továbbá hozzátette azt is, hogy miután az MKIK végzi – a SkillsHungary-program keretében – a WorldSkills- és a EuroSkills-versenyekkel kapcsolatos feladatokat, ezért a kamara szorgalmazza a minisztérium felé, hogy még hatékonyabb legyen a szakoktatói (tovább)képzés és a tananyag-átalakítás.

Ma ugyanis már nem lehet önállóan tananyagot fejleszteni, ehhez a módszertant és a megfelelő továbbképzéseket is hozzá kell tenni, amihez szükség van a szakértők tudására is. Így lehet biztosítani, hogy a kiváló kvalitású skillses szakértők szakmai ismerete és gondolkodásmódja közvetlenül eljusson a szakoktatókhoz is  – erősítette meg az igazgatónő.

Délutánra kialakult a verseny végeredménye is:

1. helyezett: Sajtos Dániel (80,0 pont);
2. helyezett: Molnár Dominik (68,33 pont);
3. helyezett: Nagy Dániel (68,11 pont);
4. helyezett: Zalányi Bence Ferenc (65,22 pont);
5. helyezett: Knauz Zoltán Kristóf (64,61 pont).

Szakmajegyzék
A Magyar Közlöny szeptember 30-i, 162. számában megjelent a 2020-ban életbe lépő, új képzési lista, ami a korábbi OKJ (Országos Képzési Jegyzék) racionalizált, átláthatóbb változata. Ebben az ún. szakmajegyzékben már csak 174 alapszakma szerepel, és azt is tartalmazni fogja, hogy az egyes alapszakmák milyen digitális kompetenciaszintbe tartoznak. Az új, letisztult szakmalistát az Ágazati Készségtanácsok szakembereinek bevonásával állították össze.
Technikumok…
2020 szeptemberétől a szakgimnáziumok technikum néven futnak tovább. A tanulók először egy-egy ágazatra jelentkeznek: az alapozó, ágazati képzés az iskola első két évében történik, itt a közismereti tantárgyak kerülnek túlsúlyba. A 10. évfolyam után ágazati alapvizsgát tesznek, ezután kezdődik a hároméves duális szakképzés, amibe vállalatokat, cégeket vonnak be, a diákok így valós munkakörnyezetben sajátíthatják el a szakmát. A szakgimnáziumokban végzők az ötödik év végén érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet is szereznek. Aki technikumban érettségizik, annak nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, a szakmai vizsga ugyanis beszámít majd az érettségi tantárgyai közé.
…és szakképző iskolák
A kétkezi szakmákra specializálódott szakközépiskolákat 2020-tól szakképző iskolának hívják majd, a képzési idő továbbra is három év lesz. A tanulók az első évben az ágazati ismereteket sajátíthatják el, majd az alapvizsga lerakása után szakmát választanak. A technikumokhoz hasonlóan itt is duális képzésben tanulhatnak szakmát a diákok. A szakképző iskolában végzettek érettségit is szerezhetnek, amit egy további kétéves, ingyenes képzés kínál számukra.
Lehetőség van átjárásra is a technikumok és a szakképző iskolák között, amit a diákok az alapvizsga lerakása után tehetnek meg.
Részszakképesítések
A friss képzési lista az alapképzéseken kívül 73 részszakképesítést (például gipszkartonszerelő) is tartalmaz, melyeket kizárólag iskolarendszeren kívül, tanfolyami formában lehet megszerezni 100–720 óra képzési idő alatt. Az OKJ-rendszer átalakulásai csak azokat érintik, akik 2020 szeptemberében választanak szakmát. Mindenki abban a rendszerben zárja a tanulmányait, amiben elkezdte.

Tetszett a cikk?