Közösen járható utak – környezettudatosan
A szombathelyi székhelyű FALCO Zrt. a Soproni Egyetem bevonásával hatékony szakmai összefogásra szeretné ösztönözni a piaci szereplőket. Ennek érdekében egy konferenciát szerveztek november 6-án Szombathelyen, Fenntarthatóság – hulladékgazdálkodás és környezetmenedzsment a faiparban, avagy Kutatástól a fejlesztésig címmel.
Kovács Tamás, a FALCO Zrt. PR-vezetője
A konferenciát Novák Tibor, a FALCO Zrt. vezérigazgatója mellett prof. dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora nyitotta meg. Az eseményen számos előadó szót kapott az egyetem, a FALCO, illetve a fenntartható gazdálkodást szem előtt tartó szervezetek képviselői részéről. Előadást tartott többek között Hízó Ferenc, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára, Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet igazgatója, illetve dr. Alpár Dénes L., a Soproni Egyetem kutatási és külügyi rektorhelyettese.
A konferencián felszólaló közel húsz előadó mondandóját helyhiány miatt most nem tudjuk közvetíteni. (A lényeget legjobban megragadók témáit egy-egy cikk formájában közreadjuk a következő lapszámok során.)
A konferencia célja
Az összejövetel célját megfogalmazva Kovács Tamás, a FALCO Zrt. PR-vezetője témaindító előadásában elmondta, hogy az Európai Unió a következő 20 évre jelentős CO2 –kibocsátás-csökkenést írt elő annak érdekében, hogy csökkentsék a klímaváltozás okozta negatív hatásokat. Olyan pilot projekt elkészítése a cél, ami a faipari szakma szereplői számára segít kidolgozni a fenntarthatósággal, a hulladékgazdálkodással és a környezetmenedzsmenttel kapcsolatos témákat.
Beszédében köszönetet mondott azoknak a faipari üzemeknek és klasztereknek, illetve a Soproni Egyetem Simonyi Károly Karának, akik a fenntarthatóságot és a hulladékgazdálkodást a faipari ágazati stratégia homlokterébe emelték.
A nap történéseinek folyamából egy előadást és egy eseményt is szeretnénk kiemelni.
Kísérlet a körforgásos zöldgazdaság kialakítására
Az előadás a fahulladék-kezelés terén elért eredményeket mutatja be a FALCO Zrt. és a FALCO REC Kft. részéről. Horváth Ádám, a FALCO REC Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Magyarországon milyen lehetőségei vannak a fahulladékáramnak. A cég a magyar fahulladékpiac egyik szereplőjeként azt a célt tűzte ki, hogy az ipari gyártásban, valamint a lakosság körében keletkező faanyagot begyűjtse. Ezek lehetnek:
- faalapú csomagolóeszközök, raklapok, ládák;
- hengeres fa és fűrészáru munkálásából származó fahulladékok;
- faalapú lemezek megmunkálásából származó fahulladékok;
- építési, bontási fahulladékok.
Közel 120 résztvevője volt a konferenciának
Fontos, hogy a keletkezés helyszínén ezeket az anyagokat ne szemétnek tekintsék. Ami a begyűjtést illeti, Horváth Ádám szerint a legjárhatóbb út a háznál történő átvétel, a megfelelő hulladékudvarokban való lerakás, illetve a fahulladék közvetlenül telephelyre történő szállítása. A begyűjtéssel kapcsolatban kihangsúlyozta a cégvezető, hogy az anyagában történő hasznosítást zavarják az MDF/HDF anyagok, a kátrányos vagy befülledt faanyagok, a zománcfestékkel kezelt fatermékek, a kárpitosbútorok és a zöld hulladék. A begyűjtött faanyagokat a cég ledarálja, majd felhasználja a forgácslapgyártásban.
Talán félreértésre adhatnak okot az MDF/HDF mint újrahasznosításból kizárt anyagok, miközben az egész körforgásos gazdaságot a zászlajára tűző FALCO által gyártott forgácslapok nem jelentenek gondot újrahasznosítás szempontjából. Kovács Tamás kérdésemre válaszolva elmondta, hogy a MDF/ HDF-el ellentétben a forgácslap újra bedarálható új laptermék gyártásakor.
– 2015-től a cég által gyártott fogácslapok megfelelnek a CARB II, különösen alacsony káros anyag kibocsátású E-LE szabványnak – fűzte még hozzá a PR vezető.
Véleményem szerint a káros anyagot jelentő formaldehid mint kötőanyag jelenléte önmagában zavaró tényező. Üdvös lenne tehát, ha az ipar a jövőben teljesen környezettudatos alapanyagokat használna a forgácslapgyártáshoz. A megoldások között a természetes eredetű kötőanyagok használata jelenthet igazán nagy áttörést. Bízzunk abban, hogy a konkurens lapgyártók a jövőben leginkább ezen a téren fognak versenyezni egymással.
Egy körforgásos gazdaság esetében a természetben is tapasztalható példának kell érvényesülni, azaz:
- a körforgás alapnak számít;
- a biológiai és a technológiai folyamatok közötti átjárás biztosított;
- és az újrahasznosítás értéknöveléssel jár.
A Körforgásos Gazdasági Platform Egyetértési nyilatkozatának aláírása
A másik esemény, amit szeretnénk kiemelni, az ún. Körforgásos Gazdasági Platform Egyetértési nyilatkozat aláírása. Márta Irén, a BCSDH vezetője ezen memorandum aláírására kérte fel Schmidt Katalint, a Lignomat Kft. ügyvezető igazgatóját és a PANFA Akkreditált Innovációs Klaszter elnökét, illetve Novák Tibort, a FALCO Zrt. vezérigazgatóját. Az aláírással mindkét cég kifejezte szándékát, hogy tevékenységük és kapcsolataik révén erősíteni és segíteni szeretnék a körforgásos gazdaság megvalósítását.
A rendezvény szervezője és a szervezésben közreműködők: FALCO Zrt., FALCO REC Kft., a Falco Szombathely Furniture Klaszter, a Soproni Egyetem és a Lignomat Kft.
A klímaváltozás okai között az emberi tevékenységet nemcsak felismernünk kell, hanem tudatosítani is. Amit az emberiség az elmúlt 150 év alatt tett és tesz ma is, az jelentős mértékben felgyorsította a globális felmelegedést. Maga a globális felmelegedés egy létező folyamat a természetben: a hidegebb éghajlati viszonyok, illetve a felmelegedési folyamatok ciklikusan váltják egymást. Ám miközben ez a természeti folyamat évezredek alatt megy végbe, addig azt az emberi beavatkozások felgyorsították.
A cél tehát ennek a felmelegedésnek a lelassítása, amiben mi, emberek ismét nagy szerepet tudunk vállalni – ezúttal már előrelátó gondolkodás és példaértékű cselekedetek által. A globális felmelegedés lelassítása (CO2 -kibocsátás csökkentése) érdekében számos dolgot tehetünk, melyek közül a legfontosabbak:
- erdőtelepítés (melynek mértéke nagyobb, mint az erdőből kitermelt faanyag);
- fosszilis energia (szén, kőolaj, földgáz) megújuló energiával történő helyettesítése;
- energiahatékonyság növelése (egységnyi energiából többet „kivenni”, valamint kevesebbet vagy egyáltalán nem pazarolni);
- a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv életvitelszerű elsajátítása (azaz a helyben megtermelt áruk helyben történő értékesítése, illetve a helyi termékek vásárlásának előtérbe helyezése).
A fenntarthatóság alapelvei:
- Amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét.
- Amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő képességét.
- A nem megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal.
Tetszett a cikk?
Cikkajánló
Újdonságok a Foresttől
Bemutatkozik a VIBO új termékcsaládja, érkezik a HOME BOX 45 mm-es golyós fiókcsúszók új generációja, moduláris fiókrendező, egyszerű sablon a pontos jelöléshez és meg&ea...
Egyetemi hírek – 2024. október
A Soproni Egyetem 2024. októberi hírei
„Arra törekszem, hogy azt adjam vissza munkáimban, amit a fa üzen számomra”
Nemes Ferenc faragó népi iparművész beszél munkájáról