Közösen járható utak – környezettudatosan

A szombathelyi székhelyű FALCO Zrt. a Soproni Egyetem bevonásával hatékony szakmai összefogásra szeretné ösztönözni a piaci szereplőket. Ennek érdekében egy konferenciát szerveztek november 6-án Szombathelyen, Fenntarthatóság – hulladékgazdálkodás és környezetmenedzsment a faiparban, avagy Kutatástól a fejlesztésig címmel.


Kovács Tamás, a FALCO Zrt. PR-vezetője

A konferenciát Novák Tibor, a FALCO Zrt. vezérigazgatója mellett prof. dr. Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora nyitotta meg. Az eseményen számos előadó szót kapott az egyetem, a FALCO, illetve a fenntartható gazdálkodást szem előtt tartó szervezetek képviselői részéről. Előadást tartott többek között Hízó Ferenc, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára, Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet igazgatója, illetve dr. Alpár Dénes L., a Soproni Egyetem kutatási és külügyi rektorhelyettese.

A konferencián felszólaló közel húsz előadó mondandóját helyhiány miatt most nem tudjuk közvetíteni. (A lényeget legjobban megragadók témáit egy-egy cikk formájában közreadjuk a következő lapszámok során.)

A konferencia célja
Az összejövetel célját megfogalmazva Kovács Tamás, a FALCO Zrt. PR-vezetője témaindító előadásában elmondta, hogy az Európai Unió a következő 20 évre jelentős CO2 –kibocsátás-csökkenést írt elő annak érdekében, hogy csökkentsék a klímaváltozás okozta negatív hatásokat. Olyan pilot projekt elkészítése a cél, ami a faipari szakma szereplői számára segít kidolgozni a fenntarthatósággal, a hulladékgazdálkodással és a környezetmenedzsmenttel kapcsolatos témákat.
Beszédében köszönetet mondott azoknak a faipari üzemeknek és klasztereknek, illetve a Soproni Egyetem Simonyi Károly Karának, akik a fenntarthatóságot és a hulladékgazdálkodást a faipari ágazati stratégia homlokterébe emelték.

A nap történéseinek folyamából egy előadást és egy eseményt is szeretnénk kiemelni.

Kísérlet a körforgásos zöldgazdaság kialakítására
Az előadás a fahulladék-kezelés terén elért eredményeket mutatja be a FALCO Zrt. és a FALCO REC Kft. részéről. Horváth Ádám, a FALCO REC Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Magyarországon milyen lehetőségei vannak a fahulladékáramnak. A cég a magyar fahulladékpiac egyik szereplőjeként azt a célt tűzte ki, hogy az ipari gyártásban, valamint a lakosság körében keletkező faanyagot begyűjtse. Ezek lehetnek:

  • faalapú csomagolóeszközök, raklapok, ládák;
  • hengeres fa és fűrészáru munkálásából származó fahulladékok;
  • faalapú lemezek megmunkálásából származó fahulladékok;
  • építési, bontási fahulladékok.


Közel 120 résztvevője volt a konferenciának

Fontos, hogy a keletkezés helyszínén ezeket az anyagokat ne szemétnek tekintsék. Ami a begyűjtést illeti, Horváth Ádám szerint a legjárhatóbb út a háznál történő átvétel, a megfelelő hulladékudvarokban való lerakás, illetve a fahulladék közvetlenül telephelyre történő szállítása. A begyűjtéssel kapcsolatban kihangsúlyozta a cégvezető, hogy az anyagában történő hasznosítást zavarják az MDF/HDF anyagok, a kátrányos vagy befülledt faanyagok, a zománcfestékkel kezelt fatermékek, a kárpitosbútorok és a zöld hulladék. A begyűjtött faanyagokat a cég ledarálja, majd felhasználja a forgácslapgyártásban.

Talán félreértésre adhatnak okot az MDF/HDF mint újrahasznosításból kizárt anyagok, miközben az egész körforgásos gazdaságot a zászlajára tűző FALCO által gyártott forgácslapok nem jelentenek gondot újrahasznosítás szempontjából. Kovács Tamás kérdésemre válaszolva elmondta, hogy a MDF/ HDF-el ellentétben a forgácslap újra bedarálható új laptermék gyártásakor.

2015-től a cég által gyártott fogácslapok megfelelnek a CARB II, különösen alacsony káros anyag kibocsátású E-LE szabványnak – fűzte még hozzá a PR vezető.

Véleményem szerint a káros anyagot jelentő formaldehid mint kötőanyag jelenléte önmagában zavaró tényező. Üdvös lenne tehát, ha az ipar a jövőben teljesen környezettudatos alapanyagokat használna a forgácslapgyártáshoz. A megoldások között a természetes eredetű kötőanyagok használata jelenthet igazán nagy  áttörést. Bízzunk abban, hogy a konkurens lapgyártók a jövőben leginkább ezen a téren fognak versenyezni egymással.

Egy körforgásos gazdaság esetében a természetben is tapasztalható példának kell érvényesülni, azaz:

  • a körforgás alapnak számít;
  • a biológiai és a technológiai folyamatok közötti átjárás biztosított;
  • és az újrahasznosítás értéknöveléssel jár.

 


A Körforgásos Gazdasági Platform Egyetértési nyilatkozatának aláírása

A másik esemény, amit szeretnénk kiemelni, az ún. Körforgásos Gazdasági Platform Egyetértési nyilatkozat aláírása. Márta Irén, a BCSDH vezetője ezen memorandum aláírására kérte fel Schmidt Katalint, a Lignomat Kft. ügyvezető igazgatóját és a PANFA Akkreditált Innovációs Klaszter elnökét, illetve Novák Tibort, a FALCO Zrt. vezérigazgatóját. Az aláírással mindkét cég kifejezte szándékát, hogy tevékenységük és kapcsolataik révén erősíteni és segíteni szeretnék a körforgásos gazdaság megvalósítását.

A rendezvény szervezője és a szervezésben közreműködők: FALCO Zrt., FALCO REC Kft., a Falco Szombathely Furniture Klaszter, a Soproni Egyetem és a Lignomat Kft.

A klímaváltozás okai és szereplői
A klímaváltozás okai között az emberi tevékenységet nemcsak felismernünk kell, hanem tudatosítani is. Amit az emberiség az elmúlt 150 év alatt tett és tesz ma is, az jelentős mértékben felgyorsította a globális felmelegedést. Maga a globális felmelegedés egy létező folyamat a természetben: a hidegebb éghajlati viszonyok, illetve a felmelegedési folyamatok ciklikusan váltják egymást. Ám miközben ez a természeti folyamat évezredek alatt megy végbe, addig azt az emberi beavatkozások felgyorsították.
A cél tehát ennek a felmelegedésnek a lelassítása, amiben mi, emberek ismét nagy szerepet tudunk vállalni – ezúttal már előrelátó gondolkodás és példaértékű cselekedetek által. A globális felmelegedés lelassítása (CO2 -kibocsátás csökkentése) érdekében számos dolgot tehetünk, melyek közül a legfontosabbak:
- erdőtelepítés (melynek mértéke nagyobb, mint az erdőből kitermelt faanyag);
- fosszilis energia (szén, kőolaj, földgáz) megújuló energiával történő helyettesítése;
- energiahatékonyság növelése (egységnyi energiából többet „kivenni”, valamint kevesebbet vagy egyáltalán nem pazarolni);
- a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” elv életvitelszerű elsajátítása (azaz a helyben megtermelt áruk helyben történő értékesítése, illetve a helyi termékek vásárlásának előtérbe helyezése).
Ezek együttesen vezethetnek el egy fenntarthatósági pályára.
A fenntarthatóság alapelvei:
- Amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó/feldolgozó képességét.
- Amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő képességét.
- A nem megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal.

Tetszett a cikk?