Kőrisfából készült csodaautó

Bejárta a világsajtót egy fából készült autó képe, amit a 2015. évi Frankfurti Autószalon látogatói csodálhattak meg. Tervezője és építője Szabó Péter, akit Marosvásárhelyhez közel, koronkai otthonában kerestem fel. Péter civil foglalkozása: operaénekes, jelenleg a Kolozsvári Állami Magyar Opera magánénekese. A faautó még hagyján, de hogy operaénekes, aki fából autót farag, a világon nem találni! Ha pedig mindehhez hozzáteszem azt is, hogy néhány éve egymaga egy egész falut igyekszik megmenteni a végpusztulástól, akkor mindez talán épp elég indok ahhoz, hogy egy ilyen nem mindennapi embert közelebbről is megismerjünk.

Az ismerkedést nem a sztárautóval kezdjük, hanem Szabó Péterrel, az emberrel, aki Marosvásárhelyen született, s egy 7 gyerekes családban nőtt fel hatodik gyerekként. „Szép gyermekkorom volt. A gyerekkórusban énekeltem néhány évet, gyorskorcsolyáztam, majd 3 évet szobrászkodtam egy pionír házban, ahol első díjat szereztem egy fa szobor kifaragásával. Sajnos, nincs képem a műről, ott maradt a pionír házban a 70-es években. Az általános iskola befejezése után faipari szakiskolát végeztem. 10 évet asztalosként dolgoztam, előbb a Mobila faipari szövetkezetnél, majd a Prodcomplexnél, ahol egy kreatív csoportba kerültem, melyben minden féle-fajta kütyüket, berendezéseket terveztek és gyártottak le fából, vasból, műanyagból – mikor mire volt szükség. Közben esti szakon leérettségiztem. A református egyház keretében vegyes karban énekeltem és a karmester ajánlotta, hogy próbáljak felvételezni a filharmónia kórusába. Fel is vettek, 1 évig az lett a munkahelyem. 1988-ban felvételiztem Kolozsváron a konzervatóriumba, de nem sikerült, viszont meghívtak énekelni a kolozsvári opera kórusába. 1990 szeptemberében átköltöztünk a családdal Kolozsvárra, akkor már 3 gyerekkel áldott meg Isten. Már október végén bemutatkoztam a kolozsvári közönségnek, a Csárdáskirálynő operettelőadásban Edwin szerepében. 1 év alatt 5 szerepet tanultam meg, köztük a Hunyadi László címszerepét, amivel Gyulán debütáltam. Közben a kórusban is kellett énekelnem, de 1 év után szólista minőségben alkalmaztak. 4 év után át költöztünk Koronkára és feljártam próbákra, valamint az előadásokra Kolozsvárra, 25 éven át. Közben megszületett a negyedik gyerekünk. Autodidakta módon megtanultam a háztervezést is”.

Koronkán felépítette saját tervezésű házát. Annyira jól sikerült, hogy mások is hozzá fordultak, tervezzen számukra is házat. „Hát így kezdődött építészi pályafutásom, ami mellesleg jól is jött, mert opera- és operetténekesi fizetésből négy gyereket nevelni, családot eltartani, sajnos akkoriban nem lehetett.” Szabó Péter így az elmúlt tíz évben, harmincöt házat épített, építtetett Koronkán. Miközben feljárt előadásokra Kolozsvárra és egy tucat turnén vett részt: Amerika, Kanada, Olaszország, Svájc, Svédország, Finnország, Magyarország, Izrael stb.

„Aztán 2011 augusztusában sógorommal Székelycsóka faluban járva az egyik cigány család azzal támadott le, hogy nem vásárolnám-e meg a házukat. Nem tudták rólam, ki vagyok, és azt sem, hogy a másfél évszázaddal ezelőtt, Szabó Ferenc dédnagyapám által épített parasztházat kínálták nekem megvételre” – eleveníti fel a történetet Szabó Péter, akinek az ajánlat szeget ütött a fejében. „Mi lenne, ha…” indult be a művészember fantáziája, aki ekkor már az építkezésekben is komoly tapasztalatokkal rendelkezett. A vállalkozó szellemű férfi nem sokat gondolkodott. Székelycsókában visszavásárolta a családi fészket, ahol apja és annak nyolc testvére felnőtt, majd elhatározta, hogy újra benépesíti a mára szinte teljesen kiürült települést. Ennek érdekében telkek felvásárlásába és beépítésébe kezdett. Egy év leforgása alatt tíz területet vett meg, kettőt beépített saját tervezésű, a családi fészekre hasonlító – szintén felújított – tornácos parasztházzal. A környezetbe illő, rusztikus házakat ő tervezte és azt remélte, elsősorban fiatalokat tud ösztönözni arra, hogy adják el városi tömbházlakásukat, s kiköltözve a csendes, csodálatos környezetbe, még valami pénzük is marad. „Azonban Székelycsókában a házaim közvetlen szomszédságában viszonylag rendetlen roma családok laktak és emiatt az érdeklődök lemorzsolódtak. Sajnos elsősorban ezért dőlt dugába a tervem. De nem adtam fel, a nemsokára induló újabb befektetési tervemmel remélem sikerülni fog ezt a tervemet is végrehajtani” – szorítja ökölbe szívós, kemény munkában megedzett tenyerét, amely, ha kellett, kétkezi munkával is annyiszor átsegítette az élet nehéz pillanatain. Mint akkor is, amikor az építkezési vállalkozást nem találván eléggé izgalmasnak az iparművészet irányába lépve, egy egyedi tervezésű hintó építésébe vágott. A saját kezűleg épített járgányt 8 hónap sikerült is elkészíteni kőrisfából. A kereket és a rugókat Magyarország hintókészítő mestereitől vásárolta meg, a többi részt saját kezűleg alakította. Jelenleg esküvőkre adja ki bérbe.

Egyedi tervezésű hintója kőrisfából

„Mikor elkészült, láttam, hogy szép lett, s az emberek is érdeklődnek iránta, bátorságra kaptam, szerettem volna újból valami egyedit alkotni. Arra gondoltam, hogy ha egyedi tervezésű tömör fából készült autót nem találtam a világhálón, hát legyek én, aki elkészíti" – mesélte a kezdetekről Szabó Péter, miközben megmutatta a különleges járgányt. 2012-ben állt neki az autónak, 3 és fél évig készítette. Napi 10 órában. Szabó Péter első körben szétnézett az interneten, milyen is a világpiaci felhozatal. „A múlt század első felében szinte az összes jelentősebb márka kínált fakarosszériás autókat. Mindegyiket kézzel rakták össze, így jóval drágábbak voltak vastársaiknál. A fa autó-felépítményekhez úgyszólván minden hozzávaló adott volt: a karosszériások eleve léckalitkára építették a fémlemezeket, s belül is rengeteg fát használtak, így némi túlzással csak ki kellett fordítaniuk a kocsit.

A makett fényképe

Szabó Péter munka közben

Először elkészítette a tervrajzot, amely teljesen egyéni koncepció. Azt akarta, hogy ne hasonlítson egy márkára sem. A különleges négykerekű 75 százalékban retro-, 25 százalékban pedig modern stílusjegyeket hordoz. Ezután 1:20 méretben egy makettet készített. Itt csatlakozott az alkotófolyamathoz Ferenczi Csaba Zsolt 3D-designer, aki a miniatűr modell alapján egy háromdimenziós tervet készített, amiből apróbb módosításokat követően megszületett a végleges vetület és elkezdődtek a munkálatok. Az autó kőrisfából készült, akárcsak régen a hintók, ugyanis ez a legrugalmasabb fa, ezt lehet a legjobban hajlítani. „Miután Zsolt elkészítette a háromdimenziós tervet, egy az egy méretben kitettem a falra és onnan vettem le a méreteket. Majd megrajzoltam kartonra, azt tettem rá a rétegzett kőrisfára, melyhez poliuretán ragasztót használtam.

A kőrisfából tömbösített és hajlított motorháztető és sárhányó

Először a karosszériát készítettem el, aztán a sárvédőt. A felületén az első két réteget hajólakkal fújtam le, és utána még 9-szer autólakkal, hogy tartós legyen. Ezután következett a csiszolás és a polírozás” – magyarázta Szabó Péter. A karosszéria mögött egy 1982-es 2,3 literes Ford Taunus V6-os motorja rejtőzik. Az üléseket egy Ford Probe-től, míg a szélvédőt egy Mercedes-Benz Cobrától kölcsönözte. A sebességváltó automata, a kormány szervo rásegítésű, a könnyűfém felnik 19 hüvelykesek. A jármű elektronikai részeit egy német autónavigációs cég gyártotta le. Ám az olyan modern technikák is megtalálhatók benne, mint a LED lámpák, vagy a navigáció. A kivitelezésben segítsége is akadt: Mátyus Csaba falubelije, barátja a mechanikai részek összeállításában, Keresztesi Sándor pedig a famegmunkálásban segédkezett.

Az autó eleje közelről és a teljes autó felületkezelés nélkül

Érdeklődésemre, hogy a hároméves munka alatt volt-e olyan időszak, amikor megtorpant, Szabó Péter azt felelte, igazi kihívás volt számára ezt az autót megépíteni. „Soha nem gondoltam, hogy nem kellene folytatni. Amikor félig kész volt, akkor kaptam észbe, hogy befejezni is kihívás lesz. Voltak időszakok, amikor egy-egy résznél sokat kellett töprengenem, hogy miként illesszem össze a darabokat, a műszerfal hogyan épüljön be, s hogy a kerekek egyformán helyezkedjenek el" – mondta el a kivitelező. Hozzátette, sok fejtörést okozott, hogy mindkét oldalon egyforma legyen a szerkezet felépítése, hiszen neki nincs ilyen jellegű szakképesítése. Az autó elkészítése 4500 órányi munkába került. A hároméves folyamatot fényképek és kisfilmek őrzik, ezeket meg lehet tekinteni a Woodroadster.eu oldalon. Az alkotó azt is elmondta, mindvégig azon töprengett, hogyan nevezze el a járgányt, amely az építés utolsó hetében kapta a Júlia nevet – elsősorban azért, mert Szabó Péter feleségét is így hívják. Elmondta, hogy az autót azért keresztelte Júliának, mert felesége három év alatt több ezer órát nélkülözte őt, másrészt nemzetközileg ismert név, s leírva is szépen mutat a karcsú autón.

Az elkészült autó hátulról...

...és menet közben

Akad-e vevő Júliára? Még mielőtt az autó teljesen kész lett volna, Szabó Péter találkozott egy informatikai cég tulajdonosával, aki Vásárhelyre látogatott. A cég többek között hangvezérlésű autós programokat gyárt, s a Frankfurti Autószalonra készült. Amikor kiderült, hogy Péternek van egy faautója, felkínálta a lehetőséget, hogy tulajdonosa részt vegyen a színvonalas kiállításon. „Reklámozni akarták a programot, én pedig az autót, így mindketten elértük a célunkat. Nagyon sokan megnézték a kiállított faautót, akadt, aki megkopogtatta, hogy valóban fából készült-e. Nagy élmény volt látni, hogy milyen sokan a csodájára járnak" – mesélte, majd hozzátette, hogy több szaklapban cikk jelent meg róla, igazi szenzáció volt. „Mellettünk volt egy 100 ezer eurós Maserati, azt naponta két-hárman nézték meg, míg Júliát naponta több százan" – jegyezte meg. „A kérdés csak az, lesz-e türelmem megvárni, hogy olyan vevő kerüljön, aki meg tudja fizetni az árát". Ha eladásra kerül sor, 300 ezer eurón alul nem adja, mert sok időt, energiát fektetett bele – és egyedi darab. Addig is megpróbálja forgalomba beíratni, hogy bérelhető legyen. A kiállításon találkozott egy román mérnökkel, aki jelenleg Prágában konzul, azelőtt a bukaresti gépjármű-bejegyzési hivatal vezetője volt, ő ígérte meg, hogy közbenjár ennek érdekében. „A jó Isten tudja, mi lesz végül vele" – sóhajtott Péter.

Miután befejezte a faautót, már kialakult benne az elképzelés, hogy épít egy villanyautót is. Megtervezte, elkészítette a makettet, talált egy szponzort, azt a kolozsvári informatikai céget, amely meghívta a faautóval a frankfurti autószalonbeli kiállításra, s állta a villanyautó építési költségét. A karosszériát és az alvázat szintén ő tervezte. Miután agyagból megformázta, következett a matricák elkészítése, amit Ritz István barátja készített üvegszálból. A végső alkatrészeket is ő készítette szénszálból. Ezek után következett az összeszerelés, amiben Árpád fia segített. A lámpákat és a felfüggesztést is kigondolta, az Audi A 8-as felfüggesztését használta. Az autót két, külön-külön 150 lóerős motor hajtja, amiket 20 colos kerekekre szerelték. 450 kilométert tud megtenni egy töltéssel, az akkumulátorokat egy bukaresti cég készítette. Szuper autókategóriát jelent, mert minden digitális, kamerás, automata. Autodidakta módon tanult meg nagyon sok mindent. A mechanikai részeket többnyire megoldotta, az elektronikai részek néhány kolozsvári informatikus munkájának az eredményét képezik.

Az elektromos autó tervrajza és makettje Voicu Opreannal, a villanyautó fő anyagi szponzorával

Három hónappal ezelőtt az autót kiállították Kolozsváron Nicolae Ciucă miniszterelnök jelenlétében. Az IT kiállításon, ahol a támogató cégük az elektromos autót bemutatta, megnyerték az első díjat. Most azt várják, hogy minden rendben legyen, s világkiállításokra vihessék. Már voltak Bukarestben homologáltatni, ami hála Istennek sikerült, így forgalomba lehet íratni. A villanyautó félmilliós költségét a szponzora állta – romániai viszonylatban ez az első saját készítésű villanyautó.

Az elkészült elektromos autó az első bemutatón egyelőre alapozó festékkel, fényezés nélkül. 

A „mi tetszik neki a legjobban az alkotásaiból” kérdésemre nem adott pontos választ, mert amit alkotott, aminek élete során nekiállt, azt szeretettel végezte, s egyik megvalósítására sem tudná ráfogni, hogy jobban kedvelte volna, mint a másikat. Legbüszkébb azonban családjára, a négy gyermekükre, azok házastársaira és az unokákra – mint Isten ajándékaira tekint rájuk. Megvalósításai közül nagy siker lett a villanyautó is, de a szíve csücske továbbra is a faautó marad. Szülőként, nagyszülőként a mai gyermekeknek, szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak azt üzeni, hogy semmilyen építő elképzelésről, aminek az ötlete a fejükben megszületik, nem szabad lemondani, tovább kell vinni, mert a sikert lemondással soha nem lehet elérni. Másrészt hinni kell, hogy bármit (például a tehetséget), amit kap az ember, az Istentől jön, és Istennek kell hálát adni mindazért, amit kaptunk.

Forrás:
https://kronikaonline.ro/szines/korisfabol-keszult-csodaauto-koronkan#)
Kőrisfából Júlia, avagy hogyan lesz fából vaskarika? (erdelyiriport.ro)
5,5 millióba kerülő magyar autó | LÁJK Magazin (lajkmagazin.hu)
Valódi szenzáció! Hatalmas sikert aratott a Frankfurti Autószalonon a faautó - Blikk
Erdélyi fa autó a frankfurti autókiállításon | Costa Del Sol magazin
Nepujsag (e-nepujsag.ro)

Tetszett a cikk?