Vitorlás hajók, harcigép-makettek készítése 4. rész


Folytatva a munkát, összeépítettem az árbocokat a toldásoknál. Minden árboctoldás, csatlakozás két összeerősítést tartalmaz, mert az összetett árbocok találkozásánál a toldások nem azonos tengelyben történnek, hanem egymástól eltolt helyzetben, mégpedig mindig úgy, hogy a felső árboctag kerül a hajó orra irányában előre, az alsó árboc elé. Az alsó összefogatást a terebek alatt egy kettőskereszt alakú gerendázat alkotja, ezt hossz- és harántkeresztfáknak nevezik. Ez erős keretet alkot, összefogja a két találkozó árbocot, s erre épül fel egyben az árbockosár is. Ugyanígy felül, egy járomfának nevezett egyetlen fa tömbből kifaragott hasáb rögzítette össze a két árbocelemet. Ezt a kontinentális hajózók szamárfej alakra faragták, s néha így is nevezték. Később ezt a járomfát erősen megvasalták, illetve készítették az egész szerkezetet kovácsolással is. Én először csak a hossz- és keresztfákból álló kereteket ragasztottam össze az árbocok végeire, mert az árbocokat merevítő álló kötélzet végeit ide kell rögzíteni, s azt sokkal egyszerűbb így elkészíteni, mintha már a kész terebet is felszerelnénk. 

Nem folytathatom az árbocozat építésének leírását anélkül, hogy a hajózáshoz nélkülözhetetlen kötélzet rendszerének és építésének menetére ki ne térjek. Azt akartam, mint mindenki más, hogy a modellem minél élethűbb legyen, ezért én is betartottam a szabályt, hogy egy modellhajó álló és mozgó kötélzetében többfajta vastagságú köteleket kell használni, mint ahogy az a valóságban is volt. Sőt, a részletgazdagabb modellek esetében még azt is illik betartani, hogy az álló kötélzet a hajó bal oldalán jobbsodratú volt, míg a jobb oldalon balra csavarodó köteleket használtak…



A teljes cikk az előfizetőinknek érhető el.
Ha Ön már rendelkezik előfizetéssel a megtekintéshez kérjük, jelentkezzen be.
Szeretne előfizetni? Itt megteheti.