Construma – ma

Ha építéssel kapcsolatos szakkiállítást keres valaki, akkor a Construma megkerülhetetlen – magyar viszonylatban. Körülnéztünk idén is, és igyekeztünk új hírekkel, tartalmakkal szolgálni, főként a faipart érintő témákban.

Jelen beszámolónk faipari, bútoripari vonatkozásban fontos három eseményről szól, amelyeket a második vásárnapon, április 4-én tartottak a G pavilonban.

Bútorszövetség közgyűlése
Idén is itt tartotta éves közgyűlését a Magyar Bútor- és Faipari Szövetség (Bútorszövetség). A szokásos napirendi pontok után a nap központi témája a fúzió volt. Mint ismeretes, tavaly merült fel az összeolvadás elvi lehetősége a Bútorszövetség és az Országos Asztalos- és Faipari Szövetség (OAFSZ) között. A mostani közgyűlésen arról szavazhattak a jelenlévő tagok, hogy létrejöjjön-e ez a fúzió a Bútorszövetség részéről.

Kíváncsi az eredményre? Nagyon sokan azok voltak a jelenlévők közül is, mert, mint Cselényi Krisztina, a szövetség főtitkára megemlítette, 37 tag vett részt ezen a közgyűlésen – nem volt ilyen magas a részvétel az elmúlt évek alatt. Szóval minden résztvevő egyöntetűen a fúzió mellett szavazott, még tartózkodó tag sem volt.

Bútortervezés és gyártás a fenntarthatóság jegyében
Zöldülő faipar azaz fenntarthatóság és zöld megoldások a bútoriparban címmel a fenntarthatóság és a bútorgyártás felelős kapcsolatáról hallgathattak meg egy előadást az érdeklődők – amelyet szintén a Bútorszövetség rendezett. Halasi Rita felvezetése után több előadás is szólt arról, hogy milyen módokon van lehetőség – kis mértékben, esetleg egész paradigmaváltást eredményezően – változtatni és elindulni egy fenntarthatóbb bútortervezés valamint gyártás felé.

Soós Rita előadásában négy olyan alapvető megatrendről beszélt, amelyek ma leginkább meghatározzák (befolyásolják?) a föld lakosságának gondolkodását, másképp fogalmazva az emberiség jövőjét. Ezek a fenntartható fejlődés; a népességrobbanás + migráció; a digitalizáció; valamint a generációk közötti különbség. A generáció témájánál maradva elhangzott, hogy a „Z” generáció (az 1995–2009 között született korosztály) tagjai számára különösen szem előtt van a fenntartható életvitel, de a fenntartható gazdasági modellek is.

Magyarán: a jelenlegi, haszonelvűségre, profitmaximalizálásra építő gazdasági modellt le fogja cserélni ez a generáció, méghozzá belátható időn belül. Na mármost, ha a bútortervezés és gyártás szempontjából vizsgáljuk a témát, akkor elmondható, hogy ezek a fiatalok mindenben szeretnék látni az újrafelhasználhatóságot, fontosabb számukra a hosszabb életciklus (pl. javítható bútorok) mint az eldobhatóság szemlélete.

Az egészséges életvitel náluk alapszempont, tehát a lakberendezés, bútorok tekintetében is az egészséget nem károsító alapanyagok fognak előtérbe kerülni (pl. természetes anyagok alkalmazása, égésgátlást segítő adalékok elhagyása stb.) Számukra a digitalizációs írástudás alapkészség, vagyis az okos-bútorok térnyerésére is számítani kell.

Gyártóként, kereskedőként ne felejtsük el azt sem, hogy ezen fiatalok zöme nemcsak önmaguk felé őszinte, de szeretik látni a hitelességet embertársaikban is. Valódi megoldásokat várnak el, a marketinges szlogenekkel nem lehet őket félrevezetni.

Halasi Rita a folytatásban a dizájnerek, termék- és bútortervezők felelősségéről beszélt. Azokról a kritériumokról, amiket szem előtt kell tartaniuk, ha a mai fiatal generáció környezettudatos szemléletéhez szeretnének közelíteni. Ilyen kritérium lehet az alapanyag, ami lehet természetes (pl. gyapjú), származhat újrahasznosítható anyagokból (pl. bontott faanyag), származhat egészen új elgondolásból mint pl. a bioplasztik (alga, növényi keményítők stb.) ami a 3D-s nyomtatásban is elkészíthető bútorok alternatív alapanyaga.

De ide sorolhatjuk a minimális csomagolás szemléletét is. Konkrét példákat említve Rita olyan tervezőket is bemutatott, akiknek a munkája a Magyar Design elnevezésű tematikus kiállításon meg is tekinthető a Construma G pavilonjában.

Wilheim Gábor, a Kanizsa Trend Kft. ügyvezető igazgatója többek között egy olyan, formára öntött habszivacsról, mint kárpitos anyagról beszélt, ami különböző keménységűre állítható a levegő ki- és beengedésével – egy rajtalévő szelep segítségével.

Terbe János iparművész nevét nagyon sokan ismerhetik, hiszen a 2000 óta eltelt közel két évtized alatt a kartonpapírból készített bútoraival nemzetközi mércével mérve is hírnévre tett szert. A művész elmondta, hogy munkái között könyvespolcok, ülőgarnitúrák, asztalok, székek, lámpák, dekorációs tárgyak, képkeretek is találhatók, amelyek néhány kiegészítő anyagot leszámítva mind újrahasznosított papírt jelentő kartonból készülnek.

Ha valaki első hallásra esetleg kételkedne egy papírbútor tartósságán, annak a művész azt is üzeni, hogy a mai napig használatban vannak olyan irodai bútorok, üzletberendezésben használatos árutároló polcok, amelyeket 10–15 éve állítottak szolgálatba.

FAablakok – építész és gyártói szemmel
A Faablakgyártók Magyarországi Szövetsége (FAMASZ) egy építész és faipari gyártói konferenciára invitálta az érdeklődőket – Trendek, színek, formák és rendhagyó technikai megoldások az európai faablakgyártásban címmel.

Kala Tibor a szövetség elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a szövetség alapvető célja a közéjük tartozó ablakgyártók és az ő beszállítóik érdekképviselete. Ezen túl azonban azt is küldetésüknek érzik, hogy a faablak méltó helyére kerüljön az építészetben és a belső enteriőrben. Az elnök rendhagyó konferenciára invitált mindenkit: az előadások moderálását Élő József (CAN Architects Győr) építésszel együtt ketten, mintegy a szerszámtechnológiát képviselő gyártó és az épületeket tervező építész vezették.

Luc Van Gucht a konferencia első előadójaként a Woodissimo Kft. képviseletében mindjárt kemény adatokkal állt elő: a faablakok részesedése 60%-ról 15% alá esett vissza az elmúlt évtizedek során Európa nagy részén. Az ok: a faablakszektor elfelejtette alkalmazni az innovációt. A megoldások között Olaszországot emelte ki példaként, ahol a megrendelések e drasztikus csökkenése miatt a gyártók fele eltűnt, a másik fele azonban rájött arra, hogy nagyon intenzív fejlesztésre van szükségük a túlélésre.

Ez egyrészt a gyártástechnológiára vonatkozott, azaz a gyártósorokra, szerszámokra, jól szervezett folyamatokra stb.) Másrészt viszont arra törekedtek, hogy modern köntöst adjanak az ablaknak. Más szavakkal: lehetőséget arra, hogy a vásárló ne csupán a közízlésnek szóló, hanem a saját maga igényei szerinti stílust is megkaphassa egy-egy nyílászáró által. Luc elődadása ismét érdekfeszítő volt.

Kala Tibor elnök újra szót kapott, ezúttal ugyanis a Leitz Hungária Szerszám Kft. üzletfejlesztési menedzsereként beszélt arról, hogy minden ablakgyártónak érdemes támaszkodni a szerszámgyártók kutatási-fejlesztési eredményeire. Ennek meg is van az alapja, hisz minden gyártó valós elvárása az, hogy a technológiai beszállító tisztában legyen az európai normákkal ugyanúgy, mint az aktuális fogyasztói igényekkel.

A szakember ugyanakkor hozzáfűzte: ahogy egy számítógépből sem veszünk régi modellt, úgy a gyártás során is a legújabb fejlesztésű szerszámokra érdemes támaszkodnia annak, aki a modern trendeket kereső vásárlókat szeretné megszólítani.

Meg kell jegyeznem, hogy azért még nem kell eldobni a tegnapelőtti technológiát azért, mert már itt sorakozik az új. Véleményem szerint egyre bővül azon fogyasztók köre, akik tudatosságból vásárolnak, azaz egyszerűen csak a jót keresik és nem feltétlenül hajlandók kifizetni a legújabb trendek fejlesztéseit.

A folytatásban Kiss János Győző, a Remmers felületkezelő anyagokat gyártó cég kereskedelmi vezetője szintén egy újítással érkezett. Az Induline LW 722 eco névre hallgató vastaglazúr fosszilis alapanyagai 100%-ban megújuló nyersanyagokkal lettek kiváltva. Ez konkrétan olyan biomassza anyagot jelent, amit az étkezésre nem alkalmas növényi részekből, mezőgazdasági hulladékból és bioszemétből állítanak elő.

Jó hír az is, hogy így nem alakul ki monokulturális növénytermesztés (gondoljunk csak a repcére és a kukoricára, amelyek a nagyipari felhasználásából eredően jelentősen kiszorítottak más növényi kultúrákat, ezzel is csökkentve a biológiai sokféleséget).

Mindent egybevetve, az idei kiállítás idén is tartogatott újdonságokat, sőt, még vasárnapig azoknak is, akik kilátogatnak a Hungexpo helyszínére. (Itt jegyzem meg, hogy a Famasz és a Bútorszövetség is képviseli magát a kiállításon.) Érdemes szakmai fórumokat látogatnia annak, aki keresi a jobbítást, ezért nyitott tud lenni az új dolgok iránt.

Képek:
Tóth Norbert
Terbe János iparművész képe a kartonpapír bútoraival: furedtv.hu

Tetszett a cikk?