Egyetlen magyar páros - „56 hours” – A SaloneSatellite 2025 kiállításon


Április 8. és 13 között került megrendezésre a Salone del Mobile.Milano kiállítás, melynek keretében a SaloneSatellite 26. alkalommal mutatta be a 35 év alatti tehetséges tervezők munkáit. A rendezvényt 1988-ban Marva Griffin Wilshire kurátor alapította, azért, hogy segítse a fiatal alkotókat és további szakmai lehetőségeket kínáljon számukra. Ez a kreatív műhely – amelyet kezdettől fogva az innováció és a kísérletezés iránti elkötelezettség határoz meg – minden évben új perspektívából vizsgálja a design jövőjét. Arra keresi a választ, hogyan tud a formatervezés érdemben reagálni korunk komplex kihívásaira, legyen szó akár környezeti, akár gazdasági vagy társadalmi változásokról. E változások közepette a fiatal tervezők friss gondolkodásmódjuk és kreatív megközelítésük révén kulcsfontosságú szerepet töltenek be, értékes impulzusokat adva a design fejlődési irányvonalának. A SaloneSatellite Díj évente három kiemelkedő projektet részesít elismerésben, valamint különdíjakat is odaítél. A pályamunkák értékelését nemzetközi szakértői zsűri végzi, a kiválasztott prototípusok pedig egy átfogó, közös kiállítás keretében kerülnek bemutatásra. A korábbi évek során bemutatott prototípusok közül számos eljutott a gyártásig, bizonyítva a platform jelentőségét a formatervezés nemzetközi szcénájában.
SaloneSatellite 2025 Pavs. 5-7, Fiera Milano, Rho Salone del Mobile.Milano ©Ludovica Mangini
Idén mintegy 700 fiatal tervező, valamint 20 nemzetközi designiskola és egyetem kapott lehetőséget a bemutatkozásra. A meghirdetett téma - „Nuovo artigianato: un mondo nuovo” (Új kézművesség: az új világ) - célja a hagyomány és innováció összekapcsolása volt. A téma arra ösztönöz, hogy a kézművesség hagyományos tudását a kortárs tervezői szemlélettel ötvözve, a fiatalok új értelmezéseket hozzanak létre, amelyek elősegítik a kézműves gyakorlatok fennmaradását és megújulását, valamint azok relevanciájának megőrzését a 21. századi kontextusban. A kézműves technikák és anyagok ma már nem csupán hagyományőrző jelentéstartammal bírnak, hanem egyre hangsúlyosabban jelennek meg az ipari- és designfolyamatokban. Nem a kézművesség és az ipari termelés szembeállításáról van szó, hanem egy olyan egyensúly megteremtéséről, amely elősegíti a természettel összhangban álló, fenntartható és felelős design kialakulását.
Minden évben kíváncsian várjuk, hogy a magyar fiatalok közül kik állítanak ki a SaloneSatellit-en. Bár az eseményen idén sajnos Magyarországról nem vett részt fiatal kiállító, mégis felfedezhettünk egy magyar alkotópárost - „56 hours” néven - akik immár második alkalommal jelentek meg a rangos nemzetközi rendezvényen. A 2024-es bemutatkozásukat követően, idén is ötletes innovatív design tárgyaikkal hívták fel magukra a figyelmet. A tavalyi kiállítás (https://faipar.hu/cikkek/rendezveny/10586/magyar-fiatalok-a-milanoi-salonesatellite-kiallitason) rendkívül értékes szakmai visszajelzéseket hozott számukra, ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően több bemutatott tárgyukat is továbbfejlesztették.
56 hours Design Studió (56hrs.com) - Fenntartható tárgykultúra és konceptuális design
Az 56 hours egy Rotterdamban (Hollandia) működő, független tervezői műhely, amelyet Nagy Viki és Oláh S. Máté alapítottak 2018-ban. A stúdió alapvető célkitűzése olyan designmegoldások kidolgozása, amelyek a környezetre gyakorolt terhelést csökkentik. Az alkotók arra törekednek, hogy a tervezett termékekhez kevésbé környezetkárosító megoldásokat találjanak, miközben ötvözik a kézművességet a digitális technológiákkal. A munka gyakran egy apró intuitív ötletből indul, amelyet játékos kísérletezés, a kortárs anyagok és gyártási folyamatok alapos vizsgálata révén fejlesztenek tovább. Tervezési gyakorlatukra jellemző a kísérletező attitűd. Módszertanuk lényege az, hogy az elméleti koncepciókat gyakorlati követi, a prototípusokat tesztelésnek vetik alá. Ez a tapasztalati út lehetővé teszi a dinamikus reagálást a felmerülő problémákra.
56 hours: Nagy Viki és Oláh S. Máté (fotó:56 hours)
Az 56 hours stúdiót Viki és Máté első közös Rotterdami projektje, a Rebook, indította el 2018-ban. Ez a jegyzetfüzet-sorozat kiselejtezett plakátokból készül, és alternatívát kínál az ipari újrahasznosítással szemben. A gyakorlati megvalósításhoz Hollandiában, az ország egyik legnagyobb plakátterjesztő cégével működtek együtt, amely biztosította a füzetek elkészítéséhez az alapanyagot (lejárt, feleslegessé vált plakátok). A tudásmegosztás szintén a projektmunka része volt, Budapesten és Rotterdamban tartottak workshopokat, ahol az érdeklődők beleláthattak a füzetkészítés rejtelmeibe. Ezeknek a foglalkozásoknak az volt a fő célja, hogy bemutassa a már használt anyagokban rejlő értékeket és lehetőségeket. A projektről bővebben a https://distributeddesign.eu/awards/entries/rebook/online oldalon lehet tájékozódni.
A 2025-ös SaloneSatellite kiállításon az alkotópáros először jelent meg teljesen önálló standdal, amely lehetővé tette, hogy a saját koncepciójukra fókuszáljanak. A hangsúlyt idén inkább konceptuális vonalra és az azt kísérő gyakorlati példák bemutatására fektették. A kiállításon való részvételük célja főként az volt, hogy bekapcsolódjanak a design szakmát érintő párbeszédekbe és megvitassák az általuk fontosnak tartott témákat. „Az első év tapasztalataival a felkészülés már sokkal magabiztosabban ment; pontosan tudtuk, mire számíthatunk és mire helyezzük a hangsúlyt.”- vallják.
Az 56 hours standján kiállított termékek a Hako és Fired Narratives, a továbbiakban ezek kerülnek bemutatásra.
56 hours Design Studio standja a 2025-ös SaloneSattelite-n (fotó: 56 hours, Antal M. Réka)
56 hours: Hako ‒ Moduláris rendszer a tudatos használatért
A Hako moduláris polcrendszer a tavaly bemutatott Hako Cabinet továbbgondolása, melynek középpontjában a modularitás és az anyag valódisága áll. A Hako nagy előrelépést jelentett az alkotók számára olyan szempontból is, hogy a terméket maguk tudják előállítani, akár nagyobb darabszámban. A termék főként belsőépítészek, építészeti irodák és magánvásárlók érdeklődését keltette fel. Minden eleme 6 mm-es alumíniumlemezből készül, hegesztés és hajlítás nélkül, kizárólag csavaros rögzítéssel. Ez nemcsak a bútor többszöri össze- és szétszerelését, valamint a könnyű szállítását biztosítja, hanem a termék élettartamát is növeli, azáltal, hogy a sérült alkatrészek könnyen cserélhetők. Tudatos tervezői döntés volt, hogy a Hako nem kap semmilyen felületkezelést, csak egy vékony viaszréteget, amely védi és megőrzi a bútor eredeti karakterét. Emellett a használat nyomai természetes módon épülnek be a tárgy esztétikájába. Ez a szemlélet a tartósságot és a személyes kötődést helyezi előtérbe, szemben a karcolásokat el nem rejtő (esztétikailag zavaró tényező) „tökéletes” dizájntárgyakkal. A tervezők elmondása szerint „Ez volt a kiállítás egyik leginkább párbeszédet generáló aspektusa. (…) azt szeretnénk elősegíteni, hogy a használat nyomai és az idő múlása ne csökkentsék, hanem épp ellenkezőleg, mélyítsék a tulajdonos kötődését a tárgyhoz, egyedi történettel ruházva fel azt.”
Nagy Viki és Oláh S. Máté: Hako (fotó:56 hours, Antal Mária Réka)
56 hours: Fired Narratives ‒ A tárgyakhoz fűződő kapcsolat
A kiállítás központi darabja a Fired Narratives kerámia tárgyegyüttes volt, amely szobrászati szemlélettel közelíti meg az ipari formatervezés kérdéseit. Ezzel a projekttel a tervezők az őket körülvevő tárgykultúrát vizsgálták. A kollekció olyan alapkérdéseket vet fel, mint pl. „Mi tesz egy tárgyat igazán értékessé?”, vagy „Milyen tulajdonságok tesznek egy tárgyat érdemessé arra, hogy gondoskodjunk róla, megjavítsuk, és hosszú távon ragaszkodjunk hozzá?”. A tervezők a kérdéskört egy mindenki által ismert egyszerű tárgyon, a poháron, keresztül kezdték vizsgálni. Általánosan abból indultak ki, hogy az ivóedények minden kultúrában jelen vannak és az évezredek során különféle fejlődési folyamatokon mentek át, míg ma mindenféle formában, színben, méretben, anyagban megtalálhatók. Személyes tapasztalat alapján abból indultak ki, hogy szinte mindenkinek van kedvenc pohara vagy bögréje, amihez ragaszkodik. Ez a személyes kötődés vette rá a tervezőket arra, hogy egy hétköznapi tárgy apró módosításain keresztül vizsgálják meg, hogy vajon mi befolyásolja a vonzódást, mi tesz valamit hosszú távon becsessé. A tervezők a poháron - mint archetípus - keresztül megvizsgálták mindazon értékeket, amelyek egy tárgyat személyessé tesznek. Ezek olyan tulajdonságok, amelyek érzéki kapcsolatot teremtenek a felhasználó és tárgy között. Ilyenek például a csésze súlya és anyaga, a perem íve és az anyag vastagsága, a csésze formája és textúrája. A sorozat célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre az észrevétlen tényezőkre, és tudatosítsa, hogyan alakul ki a tárgyakhoz fűződő érzelmi kötődés. Az alkotók maguk nyilatkoznak: „Egy csésze súlya a kézben, peremének íve az ajkakon, a folyadék mozgása a belsejében, a színe, tapintása, sziluettje ‒ apró, gyakran észrevétlen részletek formálják, hogyan éljük meg a mindennapi tárgyainkat. A Fired Narratives sorozat az emberek és a leginkább ismerős tárgyaik közötti csendes dinamikát kutatja. Egy csésze több mint tárolóeszköz; a falvastagság finom változtatásával arra hívjuk fel a figyelmet, hogy egy ilyen apróság hogyan hat a tárgy egyensúlyára, a használat kényelmére, az ivás tempójára, és végső soron arra, hogyan válik a mindennapi rituáléink szerves részévé. Ez a munka a stúdiónk azon törekvését tükrözi, hogy hosszan tartó kapcsolatokat kialakító tárgyakat hozzunk létre ‒ olyan darabokat, amelyekhez az emberek kötődni kezdenek.”
A tervezők szerint ez a fajta alkotás kevésbé illeszkedik a SaloneSatellite klasszikus profiljába, mégis a koncepció kidolgozása és a tárgyak megalkotása a stúdió fejlődésének egy állomását jelentette. A kerámiakollekció kiállításon való megjelenése új utakat nyitott számukra.
Nagy Viki és Oláh S. Máté: Fired Narratives (fotó:56 hours)
Tapasztalatok és jövőkép
Viki és Máté örömmel válaszolt a feltett kérdéseimre. Bár idén kisebb médiavisszhang kísérte szereplésüket, a stúdió a koncepcionális érettség és a gyárthatóság felé tett tudatos lépésként értékelte az eseményt. A kiállítók maguk vallják: „Számos pozitív visszajelzést kaptunk, és a kiállított tárgyaknak köszönhetően sokkal több személyes beszélgetés alakult ki, mint korábban. Mivel egyik fő célunk a tárgyakhoz való kötődés megértése volt, a világ különböző pontjairól érkező látogatókkal és kollégákkal folytatott eszmecserék különösen értékes tapasztalatot jelentettek.”
Elmondásuk alapján a kiállításra való kijutás komoly anyagi és szervezési feladat volt. A részvételüket egy holland művészeti alap támogatta, amely idén 10 projektet segített eljuttatni Milánóba. Szerintük: „Mindig óriási élmény Milánóban lenni, ez a hét szakmailag feltölt minket. Mivel már másodjára állítottunk ki, sokkal magabiztosabban mozogtunk. Ezt az érdeklődők számának növekedése is visszaigazolta. Ugyanakkor érdekes volt látni, hogy a sajtóban kisebb visszhangot kaptunk, mint tavaly. Úgy gondoljuk, ez azért lehet, mert tavaly figyelemfelkeltőbb, trendérzékenyebb tárgyakkal jelentkeztünk, idén viszont a fókuszt a gyárthatóságra, a kiforrottabb koncepcióra, és a hosszú távú használhatóságra helyeztük. Bár ez a megközelítés talán kevesebb azonnali médiafigyelmet generált, a stúdió fejlődése szempontjából ez egy tudatos és fontos lépés volt.”
Viki és Máté kifejtette, hogy a milánói Design Héten való részvétel kiváló lehetőség a nemzetközi kapcsolatépítésre és a szakmai tájékozódásra. A különböző kulturális kontextusból érkező ötletek és projektek inspirálják egymást, és ez a kölcsönhatás a saját munkát is élénkíti. A fontos szakmai kérdések, amelyek fókuszba kerülnek a kiállításon, otthon is hasznosíthatók. Ugyanakkor a részvétel komoly pénzügyi befektetést, alapos felkészülést és magas szintű professzionalizmust kíván. A világ minden tájáról érkeznek kiállítók és látogatók, a verseny a figyelemért hatalmas. Ebben a közegben a legapróbb részletekig kidolgozott, igényes és precízen megvalósított munkák keltik fel igazán az érdeklődést. Ez az alapja annak, hogy egy tervezőt komolyan vegyenek. A felkészülést érdemes időben elkezdeni, és minden lehetőséget számba venni.
A SaloneSatellite mellett számos más kiállítási platform létezik fiatal tervezők számára. A 56 hours stúdió következő nagy bemutatkozása az őszi eindhoveni Dutch Design Week eseményen lesz, ahol a „Crafting change” című csoportos kiállításon vesznek majd részt a tavalyi One Piece falámpa továbbfejlesztett változataival. Lámpájukat a kiállításra pályázat útján válogatta be a „Craft Council Nederland” (Holland Kézműves Tanács). A lámpák az alapján lettek beválogatva, hogy szorosan kapcsolódnak a kézműves tárgyalkotás hagyományaihoz és azokhoz a történetekhez, amelyeket egy-egy tárgyon keresztül lehet elmesélni. Viki és Máté tanácsa a költséghatékonyabb megjelenéshez az összefogás. Szerintük érdemes csoportos kiállítási lehetőségeket keresni. Kívánunk további sikereket a tervezőpárosnak és ajánljuk a magyarországi fiatalok figyelmébe is a lehetőséget!
Hogyan vegyél részt te is a 2026-os SaloneSatellite kiállításon? PÁLYÁZZ! A pályázati felhívást megtalálod a https://www.salonemilano.it/en/articles/salonesatellite-2026-how-to-take-part?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=nl-20250619_TheVoice oldalon!
Forrás: https://www.salonemilano.it/en/press (2025.07.07), interjúk a kiállítókkal
Szerzők: Dr. Antal Mária Réka egyetemi docens (Soproni Egyetem, FMK Kreatívipari Intézet), Nagy Vivien PhD hallgató (Soproni Egyetem, FMK Kreatívipari Intézet)