Fontos számára a magyarság és a hagyományok őrzése

Bereczky Csaba fafaragással 1972 óta foglalkozik. Alapító tagja a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának, majd ezt követően az Országos Népművészeti Egyesületnek. 1975-től vezet ifjúsági és felnőtt fafaragó szakköröket. Aktív részese volt az országos alkotóműhelyek megvalósításának: Tokaj, Velem, Zalaegerszeg, Gébárt, valamint kulcsszerepe volt a Keszthelyi alkotóház építésében, beindításában. Folyamatosan részt vesz országos kiállításokon, pályázatokon. Készít pásztorfaragásokat, fa, csont, szaru használati tárgyakat. Díszítményein alkalmazza a karcolást, ékrovást, domborúfaragást. Bútorait a hagyományos paraszti formavilág jellemzi. Keze alatt formálódnak ácsolt ládák, padok, asztalok, székek, komódok, tékák. Gyerekek játszanak szabadtéri fa játszóeszközein. Fejfák, emlékoszlopok, kapuk viselik keze nyomát.

Csótár András, az emberi erőforrások bizottságának elnöke és Bereczky Csaba a Pro Cultura Keszthely-díj átvételén

Bereczky Csaba Hévízen született, 1949. április 21-én, aki népművészeti mozgalmat hozott létre. Édesapja, a nagyváradi származású Bereczky Kálmán és édesanyja, Bereczky Kálmánné együtt készítettek a hetvenes évektől kezdve erdélyi népviseleteket. Feleségének Bereczky Csabáné Péntek Teréznek vert csipkéi is szerepeltek számos kiállításon.

Tükrös, Gyújtótartó, Csanak

Csaba gyerekkorában nagyon sokat volt nagyszüleinél, vidéki környezetben, ahol rengeteg fa tárgy volt, amik főképp használati tárgyak voltak, de az esztétikai funkciójuk is erőteljes volt. Előszőr egy másik irányt művelt, édesapja egyik barátjánál megtanulta a szalmakép készítését. 1960-tól ez a tevékenysége szinte családi vállalkozássá nőtte ki magát. Ezzel később felhagyott, és újra visszatalált a fához, amivel közel 50 éve foglalkozik. A hetvenes évek közepétől kezdve már pályázatokra jelentkezett, ahol az egyik során kapott egy olyan tanácsot, hogy mélyedjen el jobban a famunkálásban. Azt mondták, hogy rajzkézsége, formaérzéke megvan, amit készített az ahhoz képest, hogy mennyi ideje csinálta egész jónak nézett ki. Így kezdett el közelebbről a fával foglalkozni.

Sarok téka egyéb faragványokkal és karcolással díszített kobak asztali tükörrel

Ekkor körülnézett a keszthelyi Balatoni Múzeumban, ahol nagyon gyönyörű néprajzi anyagokat gondoznak. A kezdetek kezdetén ezeknek a fotózásával jutott olyan eredeti autentikus anyagokhoz, amiknek kapcsán aztán elkezdte a maga kis világát formálni.

„Először apróbb tárgyakat kellett csinálnom, ugyanis nem voltak eszközeim. A szakmám az műszerész, így a kezdetben magam készítette szerszámokkal dolgoztam. Pont ezért kisebb léptékű tárgyakkal foglalkoztam, mint pl.: pásztortükrösök, kisebb dobozok, tükörtartók, képkeretek, amikhez nem kellett nagyobb mennyiségű gépi előmunkálat, hanem amit kézzel el lehetett készíteni. Alapvetően többféle irányba indultam. Ahogy pedig haladtam az évekkel, úgy nyílt ki egyre inkább az érdeklődésem. A vidéki fa bútorok hatására elkezdtem azon is gondolkozni, hogy székeket, asztalokat vagy esetleg ládákat is készítsek. Az én világom a célszerű, nem túl díszitett de használható tárgyak létrehozása. Legyen az bármi.  Akkoriban népművészet ífjú mestere pályázatokra adtam be a munkáim, amik alapján meghívtak egy közösségi táborba, ami anno Tokajban zajlott. Ezáltal az ország különböző részeiből összejött fafaragók (de nem csak azok) oda-vissza egymásra hatva tudtak fejlődni. Nagyon fontos volt számunkra a közösségben való alkotás. Megismerni minden olyat, ami a mindennapi életben a népi kultúrában előfordul. Ezt mi teljes komplexitásában szívtuk magunkba. Ez pedig újabb inspirációkhoz vezetett. Fontos volt, hogy minél szélesebb ismereteket szerezhessek” - meséli Csaba.

Játszótéri eszközök és Gardon készül vájásos technikával

Ott ismerkedett meg Péterfy László festő- és szobrászművésszel, részben az ő tervei alapján faragott játszótéri eszközöket. Fontos számára a magyarság, a hagyományok őrzése, rengeteg a magyarság szimbolikáját őrző tárgyat készített.

A művészeti akadémia tagjaként, a tagozatukban kialakult egy olyan szokás, hogy ha eléri valaki a hetven évét akkor kap egy jutalomkiállítási lehetőséget, amit mindenki arra fordít, amire szeretne. Nála az eredeti terv, a pesti Vígadó lett volna, de anyaga mennyiségét tekintve, azt gondolta, hogy a lakókörnyezetében sokkal meghittebben és szebben tudják ezt a kiállítást megvalósítani. A Balatoni Múzeum pedig nagy örömmel fogadta a lehetőséget, és a kiállítás a múzeum látványtárában és az aula egy részében kapott helyet. Itt meg tudott jelenni úgy, hogy be tudta mutatni édesapja örökségét, valamint felesége iparművészeti munkásságát is.

Képek az Életmű kiállításból és a zülei által visszahozott kalotaszegi burka

Felesége Péntek Teréz vert csipkéi és  Bereczky Csaba bútorai

Nemcsak kiálltásokon láthatjuk gazdag munkásságának szép darabjait, hanem a tavaly megjelent „Átörökítendő értékeink” című könyvében is. A könyv első fele az útkeresésről, a fáról és a megmunkálás eszközeiről szól. A könyv második nagyobbig része – közel 400 fotóval illusztrálva – a fa, szaru, kéreg és csont megmunkálásáról szól részletesen, érthetően, lépésről lépésre rajzok segítségével is követve a tárgyak készítésének minden mozzanatát. A könyv, amelyet a faragás kézikönyvének is tekinthetünk útmutató, vezérfonal úgy a kezdő, mint a már haladó fiatalok és idősek számára. Részletesen bemutatja a fafaragások típusait és munkaműveleteit. Ízelítésül kiragadok a kéregedények készítésének bemutatásából pár képet.

Kéregedények és készítésük képekben

A kéreg lehántásától kezdve a fatest eltávolításán át a talp és tető elkészítéséig mindent pontosan dokumentál. Az üregeléses, vájásos technika ismertetése is képekkel gazdagon illusztrált. A könyv megvásárolható a szerzőnél.

Merőkanál alapanyaga és a végeredmény, vájt cseresznyefa tál kanállal

Bereczki Csaba akkor teljesedik ki igazán, ha a tanítványai között lehet. Ha egy mód van rá akkor mindenképp át kell adni a tudását az érdeklődőknek, vagy a gyerekeknek. Így aztán a keszthelyi művelődési központban már ’75-től elkezdett gyerekszakkört szervezni. Gyerekszakkör már nincs, de párhuzamosan vele indult egy felnőtt csoport is, amit a mai napig (46. éve) csinál. A fiatalok közül nagyon sokan, akik gyerekként egykor hozzá mentek tanulni, azok megjelennek középkorú szülőkként a gyermeküket hozva. Úgy érzi, hogy kialakult egy olyan folyamat, hogy ez a tudás megfertőzte, azt a korosztályt, akikkel ő anno foglalkozott. Valahol őrizik ők ezt a tudást, és amikor olyan élethelyzetbe kerülnek, akkor a hobbijukhoz újra visszanyúlnak, vagy továbbadják mindazt. Fontos megemlíteni, hogy eddigi tevékenysége során, több mint 5 iparművész címet szerzett fafaragó lett a város környékén. Ez tükrözi mindazt, hogy milyen építkező és közösségi munka zajlik. A keszthelyi alkotó házat az ő irányításával építették újjá, ami most a Zala vármegyei népművészetnek ad otthont, ahol különböző programokat, kiállításokat és nyári táborokat is szerveznek.

Nagyon sok szívének igazán kedves alkotása van. A keszthelyi Nemzeti Kör felkérésére készítették el az úgynevezett Igazság kapuját, ami egy székely kapu, ami őrzi a magyar hagyományok emlékét. Van Cserszegtomajon a Trianon évfordulójára készített keresztje, ahol a Nagy-Magyarország címere jelenik meg a feszületen. Ezek fontosak számára, magyarság szeretete miatt. Nagyon fontosnak tart egy idézetet, ami az érzéseit maximálisan visszatükrözi: „Adj szárnyakat azoknak, akiket szeretsz, hogy repülhessenek és gyökeret, hogy visszajöjjenek és okot, hogy maradjanak.”

Trianon emlékkereszt Cserszegtomaj Igazság kapuja Keszthely

Bereczky Csaba életművének teljes körű megismeréséhez hozzátartozik az a csoport is, amely közel ötven éve az élete része. A keszthelyi Fafaragó Kör folytatása annak az oktató, ismeretátadó munkának, melyet a fafaragó népi iparművész szinte pályája kezdete óta gyakorol. Tudását megosztani szeretné, mert a kultúra nem örökölhető, de átadható. A Fafaragó Kört 1975-ben alapította, azóta vezetője is. Műveik között szerepeltek a fából, csontból, kéregből készült, hagyományos pásztorfaragást idéző munkák. Emellett készítettek dísztárgyakat, ékszereket, használati eszközöket, bútorokat és iparművészeti alkotásokat egyaránt, valamint tereket, alkotóműhelyeket is segítettek szebbé tenni.

Harangláb a Kárpát-medencei Betlehemnél a parlament előtt

A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti tagozatának közös programjában haranglábat tervezett a Kárpát-medencei Betlehemhez, amelyet el is készítettek vezetésével keszthelyi faragókörös alkotótársaival. Bereczky Csaba népművészeti mozgalmat hozott létre Keszthelyen és környékén. Nem véletlen, hogy idén ő kapta meg a Pro Cultura Keszthely-díjat. Indoklásában többek között ez áll: az elismert alkotó több mint fél évszázada teremt csodás remekeket, s tanítja e mesterséget ifjuaknak és felnőtteknek.

Sokrétű oktatói tevékenységét jelzik azok a tananyagok és szakkönyvek, melyeknek írója volt. „Saját Örömére, Mások Gyönyörűségére" címmel 2007-ben Soós Lajos Népművészet Mestere, majd 2011-ben ugyancsak e címmel Pápai Sándor Népművészet Mesterének munkásságát történetét foglalta össze egy – egy önálló kiadványban Prokné Tirner Gyöngyivel közösen. Keszthelyen 38 évig tartott ifjúsági fafaragó szakkört és nyári táborokat. 1993 és 2013 közt a Cserszegtomaji Szabó István általános iskolában vezetett fafaragószakkört. Hévízen a Bibó Gimnáziumban 1993-99-ig fakultációs tantárgyként oktatott fafaragást. Bereczky Csaba a tanulók számára több szakmai anyagot is készített. Köztük a kéregmunkák szakköri tematikáját feldolgozó segédanyagot, tankönyvet a népi kismesterségek jelentőségéről a turizmus szolgálatában, és összeállított tananyagot a Keszthelyi Tudás Tér (Támop-3.2.3-08/1) fafaragás moduljához. Hagyományok Háza felkérésére 2015-ben elkészítette 120 ó Fafaragásképzés akkreditált tananyagát. Napjainkban az évente Zalaegerszegen tartott országos fafaragó táborok egyik művészeti vezetője. Kétévente ugyancsak itt zajlanak az Országos fafaragó konferenciák és kiállítások ez év május végén ismét lesz Fafaragó konferencia és kiállítás Zalaegerszegen.

Bereczky Csaba bútorai

Könyvében írja: „hosszú évek során alapanyagok sokaságával ismerkedtem így a fán kívül fakéreg, szaru, csont is szerepet kapott munkáimban. Többfelé módszert tanultam meg és alkalmaztam. Vájt technikával vízmerítőt tálat, kanalat és ütőgardont készítek, karcollt díszítést teszek világos színű fatárgyaimra, tükrösre, csont és szaru tárgyakra kürtre, fűszertartóra, ivótülökre. Ékmetszéses díszítéssel készítek kazettát, székháttámlát, domború faragással tükrös, bútorajtólap, tálas polc és címer készül. így igyekszem őrizni és továbbadni a magyar fafaragó hagyományokat az utánam következő nemzedékeknek, hogy ők is átvegyék, megtartsák és őrizhessék őseink tudását. Mindez a tapasztalat ösztönzött arra, hogy e könyv megírásához fogjak.”

Bereczki Csaba közösségszervező szerepe, karizmatikus egyénisége a szakmai munkássága mellett a közösségi ügyek tovább lendítésében is sokat segített. Példamutatásával bebizonyította, hogy a kultúra nem örökölhető, de beoltható vele az ifjúság, ezért is fontos a művészeti oktatás. Mindenki születik valaminek, de ehhez már fiatalkorban meg kell kapni az indíttatást. Bereczky Csaba úgy véli, hogy „az élet feladattal bízza meg az embert. Persze erre nem jövünk rá azonnal. Azt hiszem, ennél fontosabbat nem tudunk nyújtani a gyermekeinknek és tanítványainknak: itthon, a hazájukban építsék a jövőt mindannyiunk boldogulására és hazánk fennmaradására." Ennek szellemében végzi munkáját minden nap, megosztja tudását alkotótársaival, ezzel segítve hagyományaink fennmaradását.
 

Forrás:
Bereczky Csaba (2023): Átörökítendő értékeink. Ziegler Nyomda, Keszthely. p. 109-110.    
Bereczky Csaba: Fontos nekem a magyarság, a hagyományok őrzése (magyarhirlap.hu)
Bereczky Csaba | fafaragó népművész (mmakademia.hu)

Az Illusztrációk az adott források illusztrációi, valamint Magyar Művészeti Akadémia,  Mrázik Orsolya és Gerencsér Kinga fotói.

Tetszett a cikk?