Kedvtelésből farag

Bujtor Tibor vallja, hogy minden fában benne van az alkotás. Faragásai a lelke mélyéből fakadnak. A mindennapos tárgyak mellett farag kis ajándéktárgyakat, megjelenített betlehemi képet. Minden, amit elképzel megvalósul keze alatt. A kor igényeit és a hagyományokat is belevarázsolja munkáiba. A fa, annak titkai, megmunkálhatósága számára a legszebb elfoglaltság. Felsorolni sem lehet mennyi alkotást készített már. Nagy tapasztalattal ma már bátran nyúl más faragható anyaghoz is. Otthonában fogadott és mutatta be szebbnél szebb alkotásait.

Bujtor Tibor Kallosdon, egy Zala megyei kis faluban, született és Gyenesdiáson él, ahol a fafaragásnak nagy múltja van: 25 évig működött itt Gengeliczky László tatabányai faműves vezetésével alkotótábor, amelynek eredményeként a közösség csodálatos faragásai díszítik intézményeiket és közösségi tereiket. Fafaragással csak munka mellett kedvtelésből kezdett el foglalkozni. Végzettsége Épületgépész mérnök (PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar), szakmájában dolgozik az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. -nél, előtte több munkahelye is volt: Épfu Türje, BÉSZÖV Keszthely, Balaton Szinház és Kongresszusi Központ, Bujtor-Benke Bt.

A vitrin tele van munkáival

A keszthelyi fafaragó közösségben több mint 30 éve munkálkodik. Az egyik legsokoldalúbb alkotó, készít kisplasztikákat, használati tárgyakat, foglalkozik népi szobrászattal. Munkái egyediek, jellegzetesek, rajtuk látszik a kifinomult formaérzék, a jó ízlés. Kiváló érzékletességgel választ a témához alapanyagot, ezzel találja meg a módját, hogy a fa szépsége érvényesülni tudjon. Készít továbbá kéregmunkákat, dolgozik csonttal is. Szakrális munkái között vannak feszületek, betlehemi figurák, betlehemi jelenetek. Bujtor Tibor a fafaragó közösség kiemelkedően aktív tagja, munkái rendszeresen láthatók kiállításokon, eredetkutató tevékenységet is folytat. Lánya Bicsérdiné Bujtor Katalin tojáskarcoló népművészeti munkáira nagy hatással volt a családi környezet, a népművészet iránti érdeklődést édesapja műhelyében szívta magába. Gyermekként a néptánccal került közvetlen közelségbe és ismerte meg a népi kultúra sokszínűségét. A díszítőművészet felé fordulva a tojáskarcolásban találta meg a hozzá legközelebb álló műfajt, mívessége ebben teljesedett ki.

Bujtor Tibor is, mint a többi fafaragó először puha fát kezdett faragni. Mert azzal kell kezdeni a faragást, tanították neki is egykor. Munkái jól tükrözik, hogy számára a fában rejlik a csoda. Szívesen dolgozik gyümölcsfákkal, mert azok a színüknél és sűrűségüknél fogva is szépen faraghatóak. Az eredmény pedig szemet gyönyörködtető.

Bujtor Tibor kutyagerincei

Egyik kedvenc témája a kutyagerinc vagy bográcskoszorú készítés. A kutyagerinc furcsa gerinccsigolyákhoz hasonlító elemekből kanyarított koszorú, amelyet kisujjnyi fadarabokból fűznek össze. Ha kézbe veszi az ember, nem egykönnyen jön rá, milyen formájúak és hogyan kapcsolódnak egymásba a részecskéi. Tüzetesebb vizsgálat után derül csak ki, hogy a sok-sok pontosan egyformára faragott fadarab megannyi „csapocska”, ami szögezés nélkül, bizonyos rendszer szerint fűződik egymáshoz. Elkészítése nem is olyan nehéz, de kitalálása csavaros észre vall. A koszrút alkotó csapokat többféle formában készíti, de ugyanannak a kutyagerincnek valamennyi csapja azonos méretű és formájú.

Bujtor Tibor a kutyagerinc elemek készítését mutatja

Tibornál nincs két egyforma koszorú lassan már 20 féle kutyagerinccel büszkélkedhet, vannak halformájú, virág, dárda és sisak elemekből készültek. Anyaguk diófa, bodza és szilvafa, a csapok száma csak a 3-nak többszöröse lehet. Ha a kutyagerinc 105 csapos, akkor egy-egy csapsorban 35-35 szár fog kiállni. A csapok számától és méretétől függ, hogy mekkora lesz a koszorú. Egy kutyagerinc elkészítéséhez nem kell sok faanyag általában együttvéve összesen 4,5 m hosszú, 10x16 mm keresztmetszetű léc kell, elkészítése minimum 30 órát vesz igénybe. Legújabb ötlete a bárhol szétszedhető kutyagerinc, melynek egyik sor elemeibe egy kis lukat fúr és abba helyez egy kis csapocskát.

Különböző fából, különböző alakú elemekkel készített koszorúk

„Én mindenféle tárgyat készítek a fa- és csontfaragástól, spanyolviasz berakástól a kagylófaragásig. Általában mindig valamit éppen kiragadok az adott nagy magyar népművészet témából. És abból próbálok valamilyen használható ajándéktárgyat elkészíteni. Gyakorlatilag csak hobbiból dolgozok ajándéktárgyakat készítek az ismerőseimnek.” – mondta Bujtor Tibor.

Agancsból készített feszület és puskapor adagoló

Agancsból készített feszületet és puskapor adagolót mutat, melyek szép fehér színűket hidrogénperoxidban való áztatással kapták. Készített kéregedényeket, fakanalakat tartóikkal egyetemben, diótörőket, mézeskalács sütéséhez ütőfákat és különböző formájú csanakokat.

Bujtor Tibor munkáiból válogatás

Szép tárgyait mind kedvtelésből, saját maga szorakosztatásából készíti. Ferkai Lóránt: Remekel a bicska könyvéből és a hosszú évek faragási tapasztalataiból tanulta meg autodidakta a fafaragás csinját-binját.

Pásztorbotjai különböző fából, különböző technológiával készültek. A fehér színű bot kökényfából készült és salétrommal kezelte, a juhász kampót eredetileg is ilyen görbe somfából faragta. A középső vándorbot szintén somfából készült. Lakásában is láthatunk szép és különleges formáját a korhadt fatörzsnek és uszadékfának virágtartóként és fali díszként való hasznosítását.

Pásztor botok, Korhadt fatörzsből virágállvány, Uszadék fából falidísz

Szívesen készít kis plasztikákat is, a sírató asszony figuráját egy háborús film képéből vette. A furulyázó pásztor tiszafából készült, különlegessége, hogy a tiszafa sokszínűségét is bemutatja ebben a kis plasztikában. A hársfából készült Szűz Mária védőpalástja alá gyermekeit faragta meg, jobb oldalt a fia és családja, bal oldalt a lánya és családja látható. De már újat kell faragnia, mert azóta mindkét család bővült egy-egy gyermekkel. A betlehemesek is hársfából készültek.

Bujtor Tibor kis plasztikái

A barlang betlehemet saját elgondolásból készítette, csak azért, hogy ő is készítsen Betlehemet. Sok helyen bemutatták: Lendva, Keszthely Balatoni múzeum, Keszthely Balaton színház, Veszprém, Budapest Duna Palotában a betlehemijászol-kiállítás fődíját is elnyerve. A teknős Betlehem véletlen folyamán készült, amikor felesége szülei meghaltak, a szülői házban talált teknő adta az ötletet. Ezáltal ez a Betlehem örökös családi erekje lett, melyet a keszthelyi Balatoni múzeumban és Balaton színházban, valamint a budapesti Bazilikában is bemutattak. Újabban balatoni kagyló faragásával is elkezdett foglalkozni. 

Betlehemi életképek, kagyló faragás

A fafaragás művészete sok időt és türelmet igényel. Mivel ő nem eladásra készíti portékáit, hanem kedvtelésből farag, így nem is siet a munkáival. Hiszen “Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes” – idézi József Attilát. Kellő szakmai ismeretekkel, valamint gyakorlati tudással szép használati és ajándéktárgyak létrehozásával gazdagíthatjuk a 21. századi uniformizált világunkat. Egyénibbé, emberarcúbbá tehetjük környezetünket.  

Forrás:
TV Keszthely - Híreink - Bujtor Tibor kiállítása nyílt meg az Alkotóházban
ZAOL - Pásztorhagyományok napja a gébárti alkotóházban
TV Keszthely - Híreink - Bujtor Tibor faragásaiból nyílt kiállítás
Fafaragó - Flip Könyv Oldalai 51-66 | FlipHTML5
Tulipános kutyagerinc :: Kéz | Mű | Remek (nemzeti-szalon.hu)

Illusztrációk: a megadott források illusztrációi és Héjj Botond, valamint Gerencsér Kinga fotói

Tetszett a cikk?